Többre értékelik azokat akik befelé fordulnak mint kifelé?

Néha úgy érzem hogy nagyon kevésre értékelik azokat akik mernek cselekedni és nem félnek kimondani az igazat.Én sem vagyok ilyen sajnos,de ezt észre vettem.

Nem arra gondolok mikor kifelé és befelé fordulóról beszélek hogy szociálisabb vagy magának való,inkább szórakozik mint könyvet olvas meg ilyenek,hanem arra hogy ki mer állni a saját vagy másnak az igazáért,és mer elsőnek lépni valami felé.

Valahogy úgy érzem hogy ezeket a rendkívül értékes embereket elnyomják,és inkább azt pártolják ha csendben hallgat,ül a helyén és nem tesz semmit.

És ezt az idealizmusban is észre vettem.Mindenki mély akar lenni,szenvedős verseket írni,panaszkodni hogy milyen nehéz az élet,ahelyett hogy felvennék a kesztyűt,és elfelejtik hogy a boldogságért tenni kell,nem csak panaszkodni,és ha ezt megmondják nekik akkor kulturálatlan,érzéketlen,felületes baromnak titulálják.

Összességben:Úgy érzem hogy elnyomják az erős embereket.Persze ha igazán erősek akkor ez nem lehetséges,de mindig ott van az érzés hogy akarják,hogy le akarják törni az ilyen embereket,nem akarják hogy erősebbek legyenek másoknál,küzdenek azért hogy legyengítsék őket.