Mindig lejáratom magam! Ezt hogyan lehet elkerülni?

Megpróbálok mindenre figyelni, de mindig leégetem magam!

Pl.: - A múltkor Mikuláskor kaptunk csomagot, amiben volt télifagyi is. Kibontottam a csomagot, amit nem ettem meg (a télifagyi is a nem megevett listába tartozik), azt véletlenül a könyvek fiókjába dobtam. Aztán hazajöttem. Mikor pakoltam be, elfelejtettem hogy a télifagyi még ott van. Rádobtam a könyveket, ami összekrémezett mindent. Nem is sejtettem semmit. Megyek a suliba, és előpakolom a felszerelésemet, és látom, hogy tiszta "télifagyitöltelék" az alja. De ez az egész osztály előtt. Mindenki fujjogott, nevetett, majd kiestek a padból, még a tanár is.

De ez csak egy eset a sok közül, és van amelyikről nem tehetek, mert mondjuk még először találkozok valami szerkentyűvel, és fogalmam sincs hogyan kell használni, vagy elesek az utcán a biciklivel, vagy lefejelek valamit, vagy bármi, ami emberrel történhet.

A bátyám is mindig méreget, hogy hogy jutott neki egy ilyen szerencsétlen húg, apám is állandóan rajtam viccelődik, sőt, néha még anyám is ezen találja magát, bár ő kevesebbet. Viszont megnyugtatni (mert ilyenkor nagyon haragszok magamra), vagy megvigasztalni, vagy egyáltalán szeretetet nyújtani senki sincs ott. :(

Még az utcára is félek kimenni, mert tuti hogy valamivel leégetem magam! :(

De ez miért van? Próbálok hitet tenni magamba, de nem megy! Tök mindegy mit teszek, mindegy mit mondok, a végén lebőgetem magam!

De ennek mi az oka?

12/L