Mit tegyen az az ember aki tehetséges, de nem eléggé?

> Mit tegyen az az ember aki tehetséges, de nem eléggé?

A tehetség megfelelő szorgalommal, kitartással kiváltható egy bizonyos szintig.

Aki nem ér el átütő eredményeket, az annyit jelent, hogy nem eléggé volt kitartó, vagy nem jó irányban próbálkozott.

Mindamellett az élet része, hogy nem lehet mindenki kimagasló. Ha mindenki magasabb lenne egy fejjel, akkor senki nem lenne magasabb egy fejjel.

Persze, hogy lehet valaki kiegyensúlyozott, elégedett, boldog, csak megfelelő célokat kell kitűzni. Én nagyon elégedett vagyok, mert mostanság gót és sakkot játszok rendszeresen, és egyre jobban megy. Jobban, mint sokaknak, de nem vagyok és nem is leszek soha igazán profi benne, mert annyira azért nem is akarok az lenni.

A legtöbb ember a sikert, meg az elismerést a pénzzel, karrierrel, az anyagi javak gyűjtögetésével azonosítja. Persze ez legtöbbször csak állom marad. De aki boldog, általában nem ezektől boldog, sőt gyanítom, hogy a gazdagok között kevesebb boldog ember van, mint a szegény, vagy átlagos emberek között.

Az ember általában akkor boldog, ha valamit a saját erejéből képes elérni, ha valamit megtanul. Egy túrában nem az a lényeg, hogy a célhoz elérj, nem is az a lényeg, hogy milyen kényelmesen teszed meg az utat, van-e autód, helikoptered, hanem pont az, ha gyalog mész és saját erődből vagy képes megtenni az utat.

Az iskolában annyira belénk nevelik azt, hogy összevessük önmagunkat másokkal, hogy versenyezzünk egymással, hogy sokan nem is bírnak máshogy gondolni az életre, mint holmi versenyre. Szerintem érdemes ezt a kérdést megnézni egy kicsit magadban, hogy miért akarsz sikeres lenni, miért és kitől akarsz elismerést szerezni, hogy ettől miért is lesz jobb neked.

Ha valamit igazi szenvedéllyel művelsz, akkor abban sikeres is leszel. Csak kitartónak kell lenni, és egy idő után bizony fejlődni fogsz.

Annyira jó lenne, ha lenne egy nagybetűs TANÁR az emberek életében, aki mindig rávilágítana, hogy mit csinálunk rosszul, hogy hogyan lehetnénk jobbak, és aki mindig támogatást nyújtana egészen addig, amíg el nem érjük a céljainkat... Mondjuk talán erre valók a szülők, de én mindig azt látom, hogy már csak anyagi támogatást tudnak nyújtani a gyereknek, vagy még azt se :(

Na mindegy, ez csak azért jutott eszembe, mert bármibe fogok, csak úgy tudom kibontakoztatni a tehetségem, ha van, aki közben "fogja a kezem", aki jó irányba vezet.

Egyszer egy gó játékos fakadt ki így:

„20 éven keresztül napi 8 órát gyakoroltam, és most azt mondják, hogy tehetséges vagyok.”

Szóval néha azt gondoljuk, hogy valaki azért jó, mert tehetsége van, pedig javarészt nem a tehetsége miatt lett jó, hanem a kitartása miatt.