Mit tegyek, hogy ne érezzek így?

Nem állunk túl jól anyagilag. A barátnőiméknek mind van pénzük takarítőnőre, gyönyörű, nagy, díszes házra/szobára (jó páran az osztályból az elit részlegen laknak, de szerencsére senki sem beképzelt), bazinagy autókra, 3D-s tévére, saját laptopra, zongorára meg ilyenekre. Nem vagyok irigy, csak kényelmetlenül érzem magam, mikor átmegyek hozzájuk vagy átjönnek. Tudom, hogy ők pont lesz@rják, hogy milyen az anyagi helyzetünk, barátkoznak velem és szeretnek. De bennem akkor is ott van, hogy nem ehhez a társadalmi réteghez tartozom, nem kéne itt lennem. Mondjuk a legjobb barátnőm sokszor moziba, kajálni, élményfürdőbe, ők szokták állni, mert ez nekik szinte semmi (az apja egy (világ)híres "kajálda" magyarországi társtulajdonosa). Van a baráti köröm családjában üzletember, ügyvéd, stb., ezekhez képest az én szüleim foglalkozása semmi. Mégegyszer hangsúlyozom, tényleg NEM vagyok irigy a saját barátnőimre, de mit tegyek, hogy ne érezzem magam "kis pór kölyöknek", mikor velük és a családjukkal vagyok? 14/L