Mi lehet a baj? Tényleg olyan rossz vagyok?

Most kezdetem el a gimnáziumot. Nagyon vártam . Tele voltam álmokkal és célokkal. Az általános iskolában mindig ki voltam közösítve -.- és reménykedtem , hogy a gimibe jobb lesz, de nem sokkal jobb....

Szóval egy kicsit rólam

Külső: nem vagyok a világ legszebb embere messze, de nem is vagyok csúnya... vannak nálam csúnyább lányok akik után bomlanak a pasik szóval...

Én minden órára tanulok, de semmi másért, hogy egyetemre mehessek és vigyem valamire az életben. Kedves vagyok azzal aki megérdemli és sokat segítek az otársaimnak pl a dogáknál vagy a tanulásba...

nagyon jól indítottam még az ofőm is megdicsért... a Gólyatáborba már voltak kételyeim ,de most már világossá vált... a legtöbben strébernek néznek és elítélnek anélkül, hogy megismerjenek... a másik nagy problémám, hogy nem tudok megnyílni a suliba.. az iskolán kívüli barátaimmal folyamatosan röhögünk és nagyon jól megvagyunk, de ez ott nem megy. Nem tudok kibontakozni. Vannak a suliba barátaim, de az a szar, hogy próbál pár fiú kavarni a hátam mögött

Várom a véleményeteket, segítségeteket!!