Nem bírom elviselni az embereket. Hogy tudnék közvetlenebb lenni? Nagyon antiszociálisnak érzem magam :\ Segítség!

mindenkinek van baromi kedves oldala.

Viszont, ha így állsz hozzájuk ne csodálkozz ha nem azt mutatják.

Tényleg utálod a többieket, vagy ez csak önvédelem?

Szerintem a kérdező csak az egyik ismerősét akarja kifigurázni ezzel a kérdéssel, akiről azt hiszi, hogy tudja a lényeget, közben nem is. Követi, ahol tudja, figyeli a viselkedését, aztán abból próbál valamit leszűrni.

Nincs igazam csabika?

---------------------------------

Amúgy gondolom azért tetted fel a kérdést, mert tényleg zavar a dolog, konkrétan frusztrál, hogy nem bírsz másokkal beszélgetni. Ha ez segít, én is ilyen vagyok, annyi különbséggel, hogy nem szorongok miatta és nem is nagyon izgatnak a többiek. Ha valaki odajön, eldumálok vele, ha tudok miről és ennyi.

"Tudom, hogy ilyen személyiséggel nem sokra fogok menni" - különben is, nem te vagy az egyetlen, sokan vannak még, akik magukénak ilyen magukénak valók. Mi az, hogy nem fogsz ezzel sokra menni? Hova kéne ezzel sokra menned?

1. Munkahelyen együtt kell dolgozni, nem vitás, ott nem ismerkedésről van szó, hanem munkáról a kettő rohadtul más.

Szóval ha jól látom te csak amiatt vagy frusztrált, hogy nincsenek ismerőseid, és ezt az élet minden részére átülteted, ez határozza meg az életed. Elég logikátlan amit itt leírtál, azon kívül, hogy full hülyeség, mert anélkül is tud valaki teljes életet élni, hogy ismerősei lennének, de mind1.

Na, írtam valami, ne érezd magad lexarva:)

Az emberek, pontosabban mi emberek nem vagyunk tökéletesek, ha jól értem idealisztikus érzéseid vannak és fáj, dühít mások hülyesége, önzése. Meg tudlak érteni mert nekem még kiskoromban volt egy nagyon kemény törés az életemben ami meghatározó lett és én is érzékeny vagyok és nem tudok mindig bárkivel szemben mosolyogni. A nagy tömeget én sem szeretem, a személyiségembe van kódolva, így azóta, hogy tudom el tudom fogadni. Illetve érdemes utánaolvasnod, keresned a személyiségednek, pl. egy komolyabb asztrológiai elemzés sokat segíthet, nem szentírás de nem is humbuk, ha hozzáértő, nem ilyen rádiótv-s horoszkópnak bedőlni. Amúgy... ha útálatot érzel akkor benned mélyen van valami komoly sérelem akár több amit érdemes felszínre hoznod, hogy uralkodhass rajta és ne ő uralkodjon rajtad. A nagy tömeget egyelőre tedd félre, ne is foglalkozz vele, inkább nyiss új személyek felé de felkészülten, hogy megsebezhetnek, mert félsz attól, hogy sebet ejtenek rajtad, mondjuk jogosan mert régen valakik meg is tették. Ronda dolog volt tőlük vagy lehet csak te értetted félre? Nem tudni. Viszont fájdalommal jár-hat új barátok szerzése, új élmények és ez alól nincs kibúvó, hacsak nem zárod magadra az ajtót vagy vonulsz el az erdőbe remetének. Vajon olyan dolgokat mondok amik megérintenek? Megfogalmazódtak már benned ilyenek? Úgy érzem tehetetlenség gyötör, tennél valamit, de mit is, hogy jobb legyen?

Mondjuk ha engem megnéznek mindig megérzem, azt is, hogy melyik irányból és, hogy sokan vagy kevesen és a legfontosabb, hogy anélkül, hogy látnám őket már érzem. Az a pár barát aki kitart melletted annál értékesebb, mert ők megértenek téged, aztán ha másokkal nem tudsz jóba lenni ne zavarjon, nem kell mindenkivel barátkozni. Ha kéred tudok segíteni, van egy nagyon jó asztrológiai programom, ami tudományos alapokon fekszik, ha kell akkor pm-be írd meg, nagyon szívesen segítek!

Ez poénos, én pont, hogy a tömegtől nem félek semennyire. :D El tudok vegyülni, én is a részévé válok, MI alkotjuk a tömeget.

Bár ez lehet kapcsolatban van azzal, hogy 3-4 testvérem között nőttem fel. :D + szülők (semmi sötétbőrűségre gondolni!)

én hasonló cipőben járok. De engem egyszerűen nem érdekelnek az emberek. Viszonylag könnyen odamegyek ismerkedni tömegben is, eleinte élvezem egy ideig, aztán felszínre tör az emberi korlátoltság meg a sekélyesség, és megunom. Lehet, hogy ez valóban egy belső nagyképűség, vagy nárcizmus? Pedig alapból mindig kedves vagyok a többiekkel, szóval ők nem látják, mi zajlik bennem.

Ráadásul nem vagyok nagyképű, sőt:D Inkább épp ellenkezőleg. vagy nem is tudom, az önbizalomhiány és a büszkeség kettőssége található bennem, mikor melyik tör felszínre. Bár mások rovására nem szoktam büszkélkedni:D

A másik, hogy én nem vagyok a szavak embere, elég introvertált vagyok. Csak azokkal tudok felszabadultan kommunikálni, akiket tényleg bírok. 20/L

Kedves kérdező! :)

Meg tudlak érteni, te is beletartozol a ritka értelmes rétegbe. Ez gáz, mert nagyon nehéz elviselni azt, hogy körülötted rengeteg hülye van, akik okosabbnak képzelik magukat nálad, és soha nem fogják felfogni azt, hogy nem azok... :D Engem is sokáig bántott, hogy ők sosem fognak annyi érzést érezni, mint én, és sosem lesznek képesek úgy gondolkozni. De sz*ard le őket. Nagyon nehéz, de sikerülhet. Hiszen tényleg nem fogják megérteni. Én azt mondom, hogy nem is kell velük barátkozni. Én legalábbis ezt teszem. Ha van pár barátod, az bőven elég. Csak próbáld meg kikeresni az értelmeseket! Én gimis vagyok, másodikos. Tavaly az osztályomban 3 emberkét találtam, akik normálisak. 2 fiút, egy lányt. Abból az egyik fiú csalódást okozott, mert hülye. De az a maradék kettő nagyon jó barátom lett. :) És idén elkezdtem körbenézni. Ott vannak az idősebbek! És szerelembe estem. :) Nem hittem volna, hogy találok olyan fiút, aki tetszeni fog nekem, de van egy 3.-os srác, aki eddig fel sem tűnt, nem nagyon van benne az életben, a facebook-on sincs fent. De elkezdtünk valahogy beszélgetni a szünetben, és ugyanazokat a filmeket szeretjük, ugyanazokat a zenéket, ugyanolyanok a meglátásaink. Még csak alakulóban van a dolog, de nagyon örülök neki. :) Szóval legyél nyitott, úgysem lesz túl sok barátod, de azért vannak értelmes emberkék...

Az a "Mit gondolnak rólam" dolog pedig velem is megvolt. De szerencsére le bírtam győzni. Kicsit beflegmultam, és nem törődök azzal, hogy megfeleljek másoknak. Kimondom a véleményemet, nem érdekel, hogy esetleg utána hülyének néznek. Legyél magabiztos, és ha egy magabiztos tekintetet meresztesz rájuk, mosolyogsz egyet, akkor senki sem fog lenézni, és ebben biztos lehetsz. :D Tökélyre fejlesztettem a képességemet, s ha pl. meghallom, hogy egy lány kibeszél a hátam mögött, akkor ránézek, és egy örök életre elhallgat. :DD El kell őket tűrni, ne felelj meg nekik, mutasd meg, hogy nem érdekelnek. Kicsit megpróbálhatsz nyitottabbnak lenni az emberek felé, de szerintem felesleges. Egy értelmes ember pár perc alatt le tudja szűrni az emberről, hogy értelmes-e vagy sem. :) Som sikert!