Szerintetek fiús vagy lányos lány vagyok inkább?

Érdekes egy kérdés. Érdekes, hogy ez egy kérdés.

Már bocsánat, de a kérdésedből, leírásodból egyedül annyi derül ki, hogy bizonytalan vagy. Kb. olyan a kérdésed, mintha azt kérdezném:

„Lusta vagyok? Néha napokig ki sem kelek az ágyból, pedig fontos elintéznivalóim lennének. Néha meg napokig dolgozom megállás nélkül, akkor is ha nem kényszerít rá semmi.”

- - - - -

Azt senki nem fogja tudni megválaszolni neked, hogy te mit gondolsz önmagadról. Arra a kérdésre is csak te tudsz válaszolni, hogy milyenné akarsz válni. De még csak azt sem, hogy akik valóban ismernek, azok mit gondolnak rólad. Érdemes őket megkérdezni.

Viszont keresd meg azt, ami a saját nemed erőssége, találd meg önmagadban és emeld ki. Vannak nőies és férfias viselkedések, szakmák, hobbik, erények és hibák. Mind visszavezethetők biológiai okokra, tehát a nőiesség és férfiasság nem véletlenül alakult úgy, ahogy. Ez egy teljesen természetes dolog, tehát érdemes megerősíteni magunkban. De erőltetni sem lehet, rákényszerítve önmagunkra, másokra.

A kérdésed talán arra irányul, hogy hogyan változz esetleg, egyáltalán változz-e. Ne változz pusztán azért, mert mások ezt vagy azt gondolják rólad, mert ez önmagában nem fog tényleges változást okozni. Persze az embernek számolnia kell a többi ember, a barátai, rokonai, ismerősei viszonyulásával is, de önmagában azért ne változz, hogy jobb legyél bárkinek a szemében is. Az ilyen változás csak egy álarc, soha nem leszel valóban olyan, amilyenné válni akartál, még ha ideig-óráig el is hiszed, hogy tényleg változtál.

Értsd meg, miért gondolják az emberek rólad ezt vagy azt, miért várnak el tőled ezt vagy azt. Ha megérted, azonosulsz ezekkel a gondolatokkal, vagy éppen belátod azoknak a helytelenségét, akkor máris biztosabb leszel abban, hogy milyennek kell lenned. Ez valódi változást, vagy változatlanságot hoz, hiszen saját belátásból, elhatározásból fakad, a világ és önmagad jobb megismeréséből.