Miért nem tudom lesz*rni a többi ember véleményét?

Azért nem, mert amit már egyszer meghallottál, nem tudod 'nemhallottá' tenni. A füledet sem foghatod be, meg nem is tudhatod előre, mikor jön egy újabb szitok... ez az, ami egy 'kiskaput' jelent a pofátlan kötekedőknek. És az aki fontos neked, miért fontos? Netán ő tart el?! Ugyanmár... ocsúdj fel! A legtöbb ember fontosságát az életünkben semmi más nem támasztja alá, csak az, hogy hozzászoktunk a jelenlétükhöz.

Én amint elmentem más iskolába, meg főleg amikor dolgozni kezdtem és a saját lábamra álltam, egyszerűen egyre inkább hanyagolni kezdtem azokat, akik folyton fájdalmat okoztak és bár nem kis munkámba került, megtaláltam azokat az embereket, akiktől csak kedvességet és megértést kapok (ezeknek a száma mára a 100 főt is meghaladja). Csak ezt tudom javasolni neked is. Az, aki lecsúnyáz, az nem szeret és nem érdemli meg a barátságodat. Az ilyeneket dobni kell mielőbb.

Én is ilyen helyzetben vagyok, pedig előtte ha huszonöten szóltak be egy nap az se érdekelt. Nekem szociális fóbiám lett emiatt, de neked szerencséd van, mert emlékszel az esetekre! Én minden kínos, vagy rossz esetet eltemetek rögtön, valahogy megakadályozom hogy gondoljak rá, viszont valahol ott maradt még, de mivel nem emlékszem rájuk nem tudom feldolgozni. De neked csak fel kell dolgoznod ezeket. Tudom, hogy hiába írom azt, hogy ne foglalkozz velük, mert unatkozó bunkó f*szfejek, mert ez egy olyan érzés amit nem lehet csak úgy eldobni. Sosem fogom megérteni, hogy miért számít nekem is a sok buta ember véleménye.

Szerintem amikor teheted szólj vissza, ennek az utolsónak lerepült volna a feje ha az én jelenlétemben mond ilyet... Nagyon megnyugtató érzés ordibálni.