Szeretethiányos vagyok és mindig ölelésre, kedves szavakra, odafigyelésre vágyom, mégsem vagyok hajlandó senkivel megismerkedni. :/ Mit tehetnék?

Amikor bajban voltam, és szaladtam fűhöz-fáhozm hogy szeressenek, segítsenek, akkor láttam meg, hogy azoknak az ismerősöknek éppen akkor sokkal nagyobb bajuk volt,mint nekem.

1 elszégyelltem magamat

2 megtanultam, hogy akkor leszek szerethető, nélkülözhetetlen, ha én adok, én szeretek, és én vagyok a támasz, a bástya, a biztos pont.

3 nem nyadogni kell, hanem észrevenni, aki nálad rászorultabb (ételre, pénzre, szeretetre)

... és kérdezés nélkül adni. És mindegy , hogy a szomszéd 6 éves, vagy a 80 éves. Vagy észreveszed, hogy a szüleid is milyen fáradtak, és nekik segítesz.

Hidd el, akkor, ott te fogsz épülni, és töltekezni.

És sok szeretetet fogsz visszakapni.

odaadnád, vagy odaadtad magad?

ismeretlenül nehéz lenne bármit is mondani rólatok, a fiúról.

Miért jön az üresség?

milyen a kapcsolatotok? Nem szerelmes?

Csak jobb híján egymással elégítitek ki a vágyaitokat ?

Mi az a több, amit szeretnél?

és nem megy mással az ismerkedés...

na, ezt kóéne erőltetni.

Teljes szeretetre vagy jogosult. ne engedj belőle.

Keresd meg azt a fiút, aki megérdemel.