Tegyük fel, hogy te vagy a legszarabb szarcsimbók az egész földön. Mit teszel?

hasonló gondokkal küzdök..

de a merengés sosem segít, ennek ellenére naphosszakat szoktam én is

és nekem is két barátom van, egy régi sulis haver, meg egy pesti aki még ált suliba tesóm osztálytársa volt ,most már legjobb barát..és ha velük vagyok jól érzem magam ,de a hét nagyrészében szarfejnek..mer elveszek a gátlásaimban, vannak részegedő hétvégék, akkor egész jól vagyok, de sokszor szarul

DE NEM FOGOM KINYÍRNI MAGAM, bár a füvön néha elgondolkodom én is..

hallod menjünk már el vmi színjátszó körbe, ilyen helyeken elvileg meg lehet tanulni kezelni a hasonló szitukat:D

én biztos el megyek ,csak még nem vagyok készen vmi visszatart

18f

Pont azért menj el színjátszó körbe, javaslom, mert félénk vagy hozzá. De csak akkor , amikor van kedved hozzá - erőltetni nem érdemes a dolgokat, általában, bár kivétel erősíti a szabályt.

Felrázni önmagunkat viszont érdemes.

Amúgy meg bátor vagy, hogy ki merted írni problémáidat.

A kamasz életundoritiszen kívül semmi bajt nem látok benned, csak ezen sorodat:

"[...]ha nem én lennék, rohadtul nem érdekelne, ha valaki ilyen. oldja meg."

Ez nagy genyóság... szedd össze magad, kérlek.

HA ehelyett inkább MEGPRÓBÁLSZ MÁSOKON SEGÍTENI (olyanoknak, akik legalább egy picit meg is érdemlik), akkor elkezdted megérteni az élet egységét és valami fontosat... ráadásul eközben észre fogod venni, hogy mennyi embernek van még problémája rajtad kívül, sőt, sokaknak még súlyosabb, mint neked.

Bár ha kábszerrel tovább akarsz rontani helyzeteden, a te bajod, a te döntésed... Nem próbáltam soha ,nem is akarom, de láttam magam körül "érdekes" embereket... állítólag bizonyos szereket elég egyszer kipróbálni ahhoz ,hogy rászokj - ne tedd már csak ezért se; feltéve, hogy nem akarod súlyosbítani helyzeted. Ha rontani akarsz a szitun, akkor felőlem azt csinálsz ,amit akarsz.

Segíteni csak annak lehet ,aki engedi. Ha meghallgat vki téged, már avval is segít. Ezen felül nem tudok többet tenni se én, se legtöbben ,akik itt figyelünk rád, írunk neked. De ez is valami. És mondom: ha te segítesz másokon, ki fogsz mozdulni minimum lelkileg, a bajból.

Íjjj bházz...

F21

Ha megölöd magad, avval nem segítesz senkin, önmagadon meg végképp nem. Én szívesen meghallgatlak továbbra is, pontosabban olvaslak. Ha van rá szükséged.

Ha nincs, akkor nincs; te döntöd el, mit teszel. Nem vagyok pszichológus, csak egy egyszerű halandó.

Aki képes önzetlenül segíteni másnak, idővel segítséget kap vagy másoktól, vagy többdimenziós szintről / "fentről" (hívd, ahogy akarod), vagy mindkét módon kap segítséget.

Nem volt hiábavaló, hogy kiírtad ide a kérdésed.

Amúgy meg szorítok neked! :)

...még valami: én nem azt írtam, hogy boldog vagyok, de amint túl leszek sikerrel a feladataimon, teljes mértékben az "leszek, bár az időhatározó félreérthető a spirituális szinteken, ami az anyagi világot IS magába foglalja.

Ezt írtam: "[...]Ennél fogva tovább fejlődtem lelkileg, még szélesebb rálátásom, megértésem lett a dolgokra, és sokkal erősebb lettem.[...]"

Tehát a "leszek" félreérthető kifejezés, ezt csak a földi időillúziónk szemszögéből voltam kénytelen eképpen megfogalmazni. Azaz: már most magabiztos vagyok, mert spirituális tapasztalataimmal sokkal átfogóbban látom a Létezést és annak mikéntjét. Ettől még nehézségeim vannak, főleg irigyeim miatt.

Az egyik legnagyobb butaság -és ártás önmagának, ami csak időhúzás + szenvedés neki- az, ha valaki lehúzni igyekszik a másikat, akire irigy, ahelyett, hogy önállóan gondolkodna, fejlesztené önmagát lelkileg, és gondolkodásmódban, vagy legalább tanulna attól, akire irigy, vagy segítséget kérne tőle, vagy bármi értelmeset tenne ahelyett, hogy negatív.

Ezt most nem a kedves kérdezőre értem, hanem az én feladataim nehézségei okára.

Bár lehet, hogy akad pár gondolatom, amit ő is megfogadhatna, hátha észreveszi, hogy van benne valami... működőképes... ehhez persze lelkierő kell és próbálkozás, nem elhagynia magát...