Attól lehet önbizalomhiányom, hogy nincsenek barátaim? (mindig mindenhova egyedül megyek, társaságban nem nagyon tartózkodom)

M nem is kell. Az csak látszólag jó ötlet. Egyébként is ez két-oldalú kéne hogy legyen, nem hogy én mindent eldobok és megváltozom csak hogy nekik bejöjjek. Nálam is azért volt tök jó az a társaság mert eleve a srác jött oda, rögtön első nap dumálni.

Meg amugy is akkor fogod igazán jól érezni magad ha "jeeej ezaz magamért szeretnek". Végül is már vége, de van remény mert én se hittem anno, hogy ez lesz. Jobb hogy volt mintha sose lett volna. Nem az igazi de hát mm mm :I

Nem szabad függővé tenni a magadról alkotott képet másoktól. Hiába mondják hogy az ember társas lény, nem olyan egyszerű baráti társaságot találni, meg nem is ilyen világot élünk, sokan csak képmutatásból lógnak haverokkal, kihasználják egymást ahol csak lehet. Szóval az önbizalmat nem innen kéne eredeztetni, tilos alárendelni magad egy olyan célnak, amit talán nem is érhetsz el. Később lehet rájössz, hogy mennyi ideig emésztetted magad ezen feleslegesen, és később már nem is lesz ez akkora probléma számodra, ahogy fokozatosan felnősz.

30/F