Nem akarok veszekedni, ezért lenyelem az összes problémámat szólás nélkül. Közben meg belül őrjöngök és szenvedek. Hogy változzam meg?

Na szóval! :) Én is valami hasonlóval küzdök... Az ilyen emberek egyébként nagyon jó színészek, el tudják fojtani az érzelmeiket, és bizony ez nagy adomány, amivel nehéz élni, mert ugye bármit el tudsz játszani, hogy milyen happy vagy, és közben meg belülről őrlődsz... Mintha magamat hallanám. :S Van erre egy bizonyos módszer, amit szeretet levél technikának hívnak.

[link]

Sajnos ez a link nem valami részletesen írja le a módszert és a párkapcsolatokra szűkíti a használatát, de ha akarod bescannelem, és elküldöm e-mail-ben, ami nekem van (ha írsz privátban). Ezzel fejleszthetjük személyiségünket, és közben érzelmeinktől is megszabadulhatunk. Ha sokszor előfordul, hogy nem tudsz nemet mondani, vagy nem tudsz szólni a saját érdekedben azt is írd le, tudatosítsd magadban, hogy min szeretnél javítani, amikor másokkal kommunikálsz! Pl.: kiállok magamért. Továbbá ehhez kapcsolódva leírsz egy konkrét példát, hogy mit cselekednél egy bizonyos szituban, ami már esetleg meg is történt veled. Pl.: megmondanám Marcsinak, hogy ez rosszul esett... Minden nap leírhatod, mit csinálnál másképpen, ha még egyszer abba a szituba kerülnél, és esetleg másnap már meg is teheted, ha újra belekerülsz a helyzetbe. A lényeg a tudatosításon van. Nevelhetjük magunkat, tanulhatunk. Sohasem késő. :) Azt hiszem, én is újra ráfekszem a személyiségem nevelésére. :S :)

Egyébként, ha egy barátod sokat bánt téged, akkor el kell gondolkodnod azon, hogy tényleg a barátod-e.

Remélem, segítettem! ;)

Nem könnyű kérdés, pedig sok ember küzd ezzel. Hosszú távon tönkre vágja az embert. Legjobb méreg a lassú méreg... Nem kell változnod! Ez nagyon fontos. Egyszerű kommunikációs zavarról beszélünk. Félsz kinyilvánítani a véleményed, mert tartol egy konfliktustól, vagy attól, hogy megbántod a másikat, és végül magadra maradsz... Ezt bizony az önbizalomhiány okozza. Úgy érzed mindig van veszteni valód. Tegyük fel, hogy van egy egyenes vonal. Egyik végére odaírjuk meghunyászkodó viselkedés, a másik végére agresszív viselkedés. Két szélsőség. Téged most középre kellene billenteni. Ezt a közép utat nevezzük ,,asszertív viselkedési formának". Ez egy megtanulható módszer, vagy technika ha úgy tetszik. Ehhez meg kell ismerned önmagad, meghatározni a céljaid. Ennek során megtanulod önmagad érvényesíteni úgy, hogy a másik fél érdekeit is szem előtt tudod tartani. Fölösleges lenne egy regényt írnom ide, mert számos oldal ír erről a neten, ha rákeresel. (pl.: [link] ezért azt tanácsolom neked, menj el a könyvtárba, és kérd ezt a két könyvet: Sue Bishop - Asszertivitás, Eric Fromm - A szeretet művészete.

Nem hosszú könyvek, semmi extra nyelvezete nincs, sokat tanulsz belőlük, megismered a problémáid forrását, választ kapsz a kérdéseidre, amit csak magadnak mersz feltenni. ;) És még érdekes is lesz. Amikor pszichológiát kezdtem tanulni, ezek voltak az első ,,kötelezőim". Bátran szoktam ajánlani mindenkinek, akiknél ezt a problémát tapasztalom. Pozitívak a visszajelzések. Nincs mit veszítened! Sok sikert! ;)

21/F

21/F