Mit csináljak szeptembertől?
Szóval kezdjük az elején!
Szeptembertől egy református gimnáziumba fogok járni, ami annak ellenére, hogy vallásos elég sok rib@nc(tükörben pózolós,csücsörítős lányok tömkelege, akik azon csodálkoznak,hogy miért gondolják őket qurváknak) jár oda, ahogy elnézegettem a jövőbeli lány osztálytársaim is nagyjából ebből a kategóriából kerülnek ki, leszámítva 2 lányt akit már régebbről ismerek és nagyon jóban vagyunk hál' Istennek!
Új filozófiám szerint ,,minden emberben van valami jó,csak meg kell találni!" Próbálok e szerint tevékenykedni, de sajnos nem mindig jön össze.
Megpróbálok feléjük pozitívan közeledni, mert biztosan nekik is vannak jó tulajdonságaik,de egyszerűen akaratomon kívül idegesítenek és egyszerűen a falat tudnám kaparni, hogy mennyire el vannak ájulva maguktól,minden fiúra rámásznak és az a legnagyobb problémájuk, hogy melyik,,cuky pinky pink tatyót vegyék meg és hogy xy nem akar járni velem...most mi lesz?!"Legszívesebben ilyenkor leüvölteném őket, hogy másnak a legkisebb problémája is nagyobb, mint a te legnagyobb bajod, de tudom hogy ha ezt megteszem akkor repülni fogok a suliból, mert nekem nem kőgazdagok szüleim.
Konkrét kérdésem az lenne, hogy hogyan közeledjek vagy egyáltalán mit kezdjek ezekkel a lányokkal, mert azt mégsem lehet hogy 4éven keresztül nem szólok hozzájuk?!Vagy bennem van a hiba?
köszönöm!
attól még h a tükörbe pózolnak nem biztos hogy öntelt egoista, p.csák. ám csak szeretik lekopizni a másikat(mer a másik is a tükörben pózol)
ismerd meg őket ha mákod van, bírni fognak ,és te is őket, ha ribancok akkor sajnos megszívtad és sajnos máshol kell csajoznod
17f
tudom, hogy nem mindegyikőjük olyan egoista, de ha meglátok egy ilyen képet akkor automatikusan arra asszociálok, hogy ,,hülye p..." és akkor már el is megy a kedvem az egész barátkozástól...
ja és lány vagyok:)
Pedig az a megoldás, hogy megismered őket, és talán rájössz hogy nem is olyanok mint gondoltad. Merthogy pár kép alapján nem lehet kiismerni az embereket.
Senki sem azért lett olyan, mert úgy döntött, olyan lesz.
A dolog összetett, sok befolyásoló tényező játszik szerepet a személyiség alakulásában.
Igen, másoknak vannak "nagyobb" problémáik, de ők azt nem ismerik. Mindenkinek megvan a saját baja, a saját "nagy" problémái. Ha folyton megállnának sajnálkozni mondjuk az Afrikában éhező kisgyereke miatt, attól nem lennének jobb emberek. Attól te sem leszel jobb ember. Sőt, az éhezőknek is mind1 hogy sajnálják-e őket vagy nem. Ebből kiindulva miért olyan nagy baj az ha nem állnak meg mások problémáin keseregni, és próbálják élvezni a saját (ugyanúgy nem problémamentes) életüket?
Lehet bennem van a hiba, de szerintem ha nem szimpatikusak, akkor nem muszáj közeledned feléjük. Én is így voltam középsuliban, igaz ott csúfoltak meg belém kötöttek, de nagyjából ugyan az a helyzet volt, hogy az osztálytársaim ilyen piáló/cigiző nagymenők voltak akik mindenkit kinéztek aki nem olyan mint ők. Nem szóltam hozzájuk, nem kerestem a társaságuk, mert nem illetem közéjük. Ha kérdeztek valamit normálisan válaszoltam meg ilyenek, de az lett a vége, hogy rámszáltak. Nem hiszem, hogy sokat segített volna, ha jópofizok meg eljátszom, hogy olyan vagyok mint Ők. Lányoknál ez szerintem még könnyebben megy, úgyhogy szerintem nem kell beilleszkedned közéjük, aki normálisabb az úgyis kitűnik és alakul vele valami, aki meg nem, az marad olyan amilyen.
20/F
a látszat néha csal, és be is bizonyítom neked :)
szóval van egy barátnőm, aki egy másik városban lakik(elég messze, és mivel ritkán járok oda évente kb. 2x max ha találkozunk)most nyáron voltam nála pár napot, és ott volt velünk végig a legjobb barátnője. 3 kiló smink, barnítókrém,műköröm , és sok képen pózol bepucsítva a tükörben a képein.
azt hittem, hogy na király egy h*lye pics@t kell elviselnem 3 napig. de azért gondoltam, hogy nem lehet olyan rossz, mert a barátnőm valamit mégis nagyon bír benne.
öleléssel üdvözölt(pedig akkor találkoztunk először!) nagyon kedves volt, érdeklődött minden felől (mi érdekel, barátom, barátaim, család, érdeklődésikör) aztán nagyon jól összebarátkoztunk és másnap már engem is szivatott mint bnőmet.(de csak ilyen viccesen)
sokat beszélgettünk és ha az életéről sokat nem is, de a természetéről elég sokat megtudtam(alapból jó emberismerő vagyok) tud komoly lenni, és akkor nagyon éretten viselkedik. igaz, hogy nagyon bulizós, meg minden, de nagy szíve van. egyenes, és mindenkinek ad egy esélyt, nem ítéli el elsőre. és szerintem ha úgy hozta volna a sors akár 2 órát is tudtunk volna bezsélgetni a globális felmelegedésről.
szóval a látszat néha csal ;)
de azért van elég tényleg h*lye pics@ a világon, és sztm az osztályodban is lesznek páran(minden osztályban vannak)
köszönöm mindenkinek!
hát nyilván beszélni fogok velük(vagy legalábbis megpróbálok) aztán reméljük úgy fog alakulni a helyzet,mint az utolsó válaszadónál!Ha meg nem akkor max csak köszönök és megpróbálom elviselni őt/őket!:)
Hali!
Nekem is volt olyan osztálytársam, akiről első látásra hasonlókat gondoltam, de aztán jött a pozitív csalódás: kiderült, hogy nagyon jó fej, + szakmai vizsgán pont ő volt az,aki a leginkább mellettem állt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!