Töröltem magam Facebookról. Normális vagyok?

A mai fiatalság nem tud nélküle létezni. Én 32 éves vagyok, vidéken nőttem fel. Amikor 15-21 éves voltam, a sakk, a ping-pong a makaó, zsír volt a szórakozás. No meg persze a cigifüstös kocsma. Volt 3-4 jóbarát, akikkel minden őrültséget véghez vittünk, akik jóban-rosszban összetartottak. Az élet úgy hozta, hogy ezektől a barátoktól elkellett szakadni.

A Facebook-nak köszönhetően persze volt 327 db ismerősöm. Természetesen olyanok is akikkel életemben 1 szót nem beszéltem, mégis ismerősnek jelőlt, mert falubeli vagyok/voltam. Ha nem jelőltem volna annó vissza, akkor természetesen bunkó...

Így én töröltem a profilom, mert nem tartottam számomra fontos dolognak. A régi barátok ugyanúgy megmaradtak, csak egy kicsit ritkábban találkozunk. Az meg egyáltalán nem érdekel, hogy a ,,facebook barátok" milyen videókat, vicceket osztanak meg. Szerény véleményem szerint (persze senkit nem akarok megbántani) egy Like-vel nem lehet olyan barátságot kötni, mint egy 23-21 es ping-pong eredménnyel,vagy egy ,,aki győz a lengő tekében, iszik egy kőbányait" játékban. Mindenkinek éreznie kell, hogy mitől teljes az élete. Ha vki a facebookban leli örömét, hát isten áldásra rá, engem nem zavar...