Valaki "megtanít" beszélgetni?

benne vagyok szinte bárkivel bármiben

első lecke. ezt sokan félreértik :D

Nem vagy ám egyedül a problémáddal! Én is pont ugyan ilyen vagyok.

Chaten meg e-mailben még hagyján! De szóban nagyon nem vagyok valami szórakoztató. ÉS akkor finoman fejeztem ki magam.

Így barátomból sincs túl sok. Csak olyanok, akik elfogadnak így és nem várnak el tőlem mást. Akit jobban megismerek, azok előtt jobban meg tudok nyílni, de azért előttük sem vagyok túl beszédes. A párkapcsolatokról meg ne is beszéljünk! Így nem könnyű ismerkedni.

Ennek pl nyelvvizsgákon is van nagyon nagy hátránya. Ami most nálam aktuális téma. Sokszor nem azért nem tudok mit mondani, mert nem ismerem a szavakat idegen nyelven, vagy mert a nyelvtannal lenne gondom. Csak egyszerűen magyarul se tudnék hirtelen többet mondani egy hülye témáról 2-3 mondatnál. Ott pedig azt várják el, hogy az emberből folyamatosan dőljön a beszéd. Azt pedig képtelenek felfogni, hogy van aki alapból magyarul is képtelen erre.

Nagyonis átérzem a helyzeted 08:26-os válaszoló. Teljes mértékben igazat adok a nyelvvizsgával kapcsolatban. Én is a jövő évre tervezem, de félek is tőle rendesen -a szóbeli miatt, pedig írásban azt hiszem elég lenne hozzá a tudásom. És a legrosszabb, hogy már eleve stresszelek a beszéd miatt, ami meg még tovább rontja a helyzetet. Na és persze társaságban sem érzem jól magam emiatt, mert egyszerűen nem tudok feloldódni. Így aztán mondhatják hogy járj el ide-oda, ismerkedj, bulizz, stb...

De jó tudni hogy nem vagyok ezzel egyedül :)

Mondok nektek egy trükköt, ami nekem bevált nyelvvizsgán, ha már így ketten is szóba hoztátok. Nem a mondanivalótok tartalmát nézik, ez nagyon fontos. Ha nem tudsz hozzászólni a témához, akkor beszélj arról, hogy nem tudsz hozzászólni a témához. A lényeg, hogy mondj valamit.

Nekem a nyelvvizsgán szóba került valami, amiről még nem is hallottam korábban. Erről beszéltem, hogy gőzöm sincs, hogy mi az, és utána meg én kérdezgettem róla a vizsgáztatót. 90% fölötti eredményem lett. :)

Oké, köszi, de azt hogyan ecseteled 5-10 percnyi folyamatos beszéddel, hogy nem tudsz hozzászólni a témához?

Tavaly voltam német középfokún. Az szerencsére meg lett elsőre. Igaz készültem rá, több mint egy évig. Az időm nagy részét azzal töltöttem, hogy a szóba jöhető témákhoz magyarul összeszedjem, hogy mit kell egyáltalán elmondani. De ezt ne úgy képzeld el, hogy betanultam, mint egy verset. Mert végül is akármilyen érintőleges téma felvetődhet. Hanem az összes témához összeszedtem 8-10 kulcsfogalmat, amikről egyenként legalább 1-2 mondatot tudtam mondani.

Aztán most angolból mennék ősszel. Azt hittem ott ugyan arról kell beszélni, mint németen. De nem! Tök más az egész. Szóval most megint kezdem összeszedni, hogy miről is kéne beszélni.

Én is eléggé szoktam stresszelni, ha beszélnem kell. De olyan szinten, hogy még a boltban is zavarban vagyok, ha a pénztárnál a köszönésen kívül hozzám szólnak.

Ugyanakkor már tartottam előadást konferencián 100 ember előtt. Ott is nagyon izgultam, de a lényeget el tudtam mondani, nem lett botrányos az előadásom.

De ez is más helyzet, mert ott arról kellett beszélnem, amivel azt megelőzően foglalkoztam és benne voltam a témában. És főleg gyakorlati dolgokról.

Ha valami általános hülye témáról kellett volna beszélnem, vagy úgy hogy nem monológot mondok, az már keményebb dió lett volna.