Mi a véleményetek erről?

Én is 10 és 20 között vagyok, na és? Nem veszem magamra, ennyi.

Amúgy tényleg el van túlozva, de attól még nem alaptalan.

Durva a megfogalmazás módja, tény.

Igazából én azt látom, hogy a ma fiataloknak nincs egyéniségük, nincs távolba mutató céljuk, egyik napról a másikra léteznek és egymást nevelik, - nem a szüleik nevelik többségében őket.

A szomorú az ebben, hogy többségében a ma felnőttjei, szülői, "politikusai" tehetnek erről.

A nemzett gyereket nem csak ruházni, etetni, iskoláztatni kell, hanem nevelni is, - át kell(ene) adnia a szüleiknek azt a tapasztalatot, tudást, életszerű megoldások ismeretét, amelyek felhalmozódtak eleddig bennük, - nem az oktatási intézmények feladata (a tévhihedelmekkel ellentétben) az ifjúság nevelése, csak az oktatása az.

Mi veze(ethete)t idáig?

Apu-anyu pénzt hajszol, - "nincs idő" a gyerek(kek)re.

Média. - Olyan műsorok, amelyek tanulságok nélkül próbálnak tanítani, például "mesék". Szükségtelen, esztelen erőszak, bosszú, megtorlás.

Hiányzik az a képesség is, hogy megtanulja, felfogja, megértse egy ifjú, hogy mindenért - valamilyen szinten - meg kell dolgozni, bármi, amit a kezünkben tartunk, más ember kezének, elméjének munkája, - nem az égből pottyan és nem feltétlenül JÁRANDÓSÁG. Mindennek az árát elő kell teremteni így vagy úgy, - lehet, hogy apu három napot kamionozott azért, hogy én a nekem kedves telefonomon játszhassak vég nélkül az iskolai tanítási órán, - amit vagy elvesz a tanár ideiglenes jelleggel, vagy "lazább pillanataimban" úgy rugdosok az iskola folyosóján, mintha pöttyös labda lenne.

Sok fiatal nincs tisztában a kötelességeivel, - szemben a jogokkal.

Vannak pozitív, ill. negatív szélsőségek, - értelemszerűen mindenki azt vegyen magára, ami érinti.

Az is újkori szokás, hogy "megsértődni" mindenért.

- Egyszerűbb megsértődni, mint gondolkodni.

Ezeket ha összegyúrjuk, akkor eléggé kétes értékű a kép, ami kibontakozik a jelenlegi ifjúságról, - gondolom, hasonló meglátások vezérelték a vélemény formálóját.

Más kérdés, hogy sokféleképpen lehet "adagolni" ugyanazt a problémát, - elő lehet azt úgy is adni, hogy ne bántsuk meg önérzetében azt (se), akivel problémánk van, mégis tudomást szerezzen a probléma létezéséről.