Egy vidám természetű ember nem lehet soha szomorú?
Én vidám természetű lány vagyok, szinte mindig a pozitív oldalát nézem a dolgoknak, úgy érzem, a legtöbb helyzetből van kiút.
A családom, és a barátaim ezt nagyon szeretik bennem, mert nekik is mindig megpróbálok segíteni, és szerintem megnyugtató és jó tanácsokat adok.
Mostanában azonban eléggé összejöttek a dolgok nekem is, az elmúlt egy év nem volt könnyű, sőt inkább nagyon nehéz volt.
És gyakran voltam szomorú, elkeseredett.
Próbáltam én is elmondani, ami bánt, de mindig azt a választ kaptam, hogy "Te nem ilyen vagy." "Te egy vidám természetű lány vagy, ne nyafogj!"
Nem nyafogtam tényleg, csak megpróbáltam beszélni arról, ami nekem nehéz.
Őszintén szólva azt éreztem, hogy egy kicsit elfordultak emiatt tőle, ingerültek velem, a barátaim nem is annyira keresik már a társaságomat.
Miért lehet ez?
Egy alapvetően vidám ember az legyen mindig vidám, és titkolja el, ha valami bántja, mert nem illik az egyéniségéhez?
Szerintetek kellene beszélnem arról, ami bánt, vagy fojtsam inkább magamba, mert a panaszkodás nem illik hozzám?
Én úgy vettem észre, hogy aki vidám és optimista, attól mindig ezt várják el. Mert engem is elkezdtek hanyagolni, amikor nehezebb lett az életem.
Mit gondoltok erről?
válasza:Elég felháborító, amit mondtak neked, legalábbis én felháborodtam volna
Én is vidám természetű vagyok, aki nagyon szeret poénkodni, de mostanában (1-2 éve) nagyon-nagyon szar hangulatom van néha (egyéb okok miatt), de ezt társaságban sosem mutatom ki, mindig csak otthon depizek. Sosincs kedvem menni sehová, de tudom, hogy ha már ott leszek, akkor jó lesz, ezért is erőszakolom magamra az elindulást.
Velem is előfordult már ilyen, amit leírtál, hogy csak úgy fáradt voltam, plusz rossz kedvem is volt, és akkor ilyen ráripakodó stílusban „AJJ, ne legyen már rossz kedved, nem igaz, hogy mindig ilyen zombi vagy!!!” Erre én csak annyit válaszoltam, hogy „jó”, nem éreztem szükségét a magyarázkodásnak, vagy bárminek.
Viszont, amikor komolyabb dolgokról is beszélgettem a barátaimmal, próbáltak segíteni, megbeszélni a gondokat meg felvidítani. Bár, amikor először elmondtam nekik, hogy mi bánt, sokkolta őket, hogy ilyeneken gondolkodom, és nekem ilyen rossz kedvem szokott lenni otthon, amikor egyedül vagyok.
Ez meg, amit mondtak, hogy „Te egy vidám természetű lány vagy, ne nyafogj!” Hát...... csak lestem volna, hogy mi ez a skatulyázás, hogy vidám természetűeknek nincs rossz kedvük.
Ha gondolod, írj rám privátban, szívesen meghallgatlak :)
18F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!