Önismeret? Hogyan változtassak magamon? Hogy érjem el azt amit szeretnék?
Eddig visszahúzódó, antiszociális kocka voltam. Változok, vagyis próbálok. 19 éves vagyok és még nem volt barátnőm csak általánosba, amikor még "normális" voltam, és ez kikészít. Rengeteg problémám van most, amit nem tudok megoldani. A külsőmet megváltoztattam, de belülről nem tudok megváltozni.
Tulajdonképpen az a problémám, hogy nem tudom magam hova tenni a változás után. Mindenemet utálom, önbizalomhiányom van. Pedig már nem lenne rá okom. Rengeteget foglalkozom magammal, és mindent tökéletesítek magamon. Csak az a baj, hogy mindig van valami, ami nem tetszik. Maximalista vagyok, gondolom ez ezért van.
Ennek az lett az eredménye, hogy a legtöbb nő megfordul utánam, még az idősebbek is. Szemezek velük, néznek, és ezt mindenhonnan vissza is hallom. Olyan csajoknak tetszek nagyon, akikről eddig csak álmodtam. És ezt valahogy nem hiszem el, mindig van egy kétely bennem. És mintha az az érzés, hogy a legtöbb nőt megkaphatnám, már elég is lenne, nem tudom megtenni azt az utolsó lépcsőfokot, amivel tényleg elérhetném azt amit akarok. Saját magam akadályozom meg ezt, és nem tudom miért, nem tudok ezen felülkerekedni. Félek talán?
Sokat dolgoztam a testbeszédemen is. A legtöbb ember máshogy bánik velem. Tisztelnek. Bár sokan meg is utáltak, mert irigyek, és nem tetszik nekik, hogy az akit eddig lenéztek, most jobb nálunk, de ez mondjuk nem érdekel.
A személyiségem is teljesen kusza, ellentmondó. Egyszerre vagyok öntelt, egoista és ennek az ellentéte. Néha úgy közlekedek mint egy isten, máskor meg kisebb pánikrohamom van a buszon.
Eddig az életembe senkivel nem beszéltem az érzéseimről. A családom erre nem alkalmas, barátaim meg nincsenek, tulajdonképpen senkim sincs. Az életem eddigi 80%-át egyedül töltöttem.
Egy kis városban lakok, nem tudok kivel barátkozni. Mindenki ismert, tudták hogy milyen voltam, és most mióta megváltoztam kerülnek, bár ez megint nem érdekel, nem is akarok velük jóban lenni, nem bízom bennük, és nem is fogok soha.
Más emberekkel suliban meg nem tudok ismerkedni, nem tudok előttük megnyílni, és ha nyitnak felém, akkor kitalálok valamit, hogy ne kelljen elmenni velük. Gondolom félek ekkora változástól, vagy nem tudom, de ezt egyszerűen nem tudom irányítani.
Köszönöm előre is a válaszokat, remélem kapok valami választ ezekre.
19/F
válasza:Először is: teljesen átérzem azt amit most leírtál,mert olyan mintha én írtam volna. Leszámítva,hogy én már túl estem ezen a holtponton.
Az én sztorim röviden: szemüveges kövér lány aki a könyvekbe és a számítógépes játékokba bújik(mondjuk,h női kocka).Aztán elegem lett abból,hogy ilyen vagyok: lefogytam csinos lettem stb.
De attól,hogy kívülről megváltozik az ember belül miért kéne megváltoznod? Abból amit írtál nekem elég szimpatikusnak tűnsz, pedig én nem látlak. Szerintem ez többet ér.
Írtad,hogy: . És mintha az az érzés, hogy a legtöbb nőt megkaphatnám, már elég is lenne, nem tudom megtenni azt az utolsó lépcsőfokot, amivel tényleg elérhetném azt amit akarok. Saját magam akadályozom meg ezt, és nem tudom miért, nem tudok ezen felülkerekedni. Félek talán?
Most azt sajnálod, hogy nem használsz ki másokat a saját kényed kedved szerint???
Te is érzed, hogy a környezeted nem az alapján ítél meg aki belül vagy! Gondolod,hogy van értelme másokért változni?
Írtad,hogy úgy érzed ,hogy akadályozod magad a célod elérésében. De mi a célod? Megéri,hogy eldobj magadtól mindent?
Bocsi ha letámadós voltam, előfordul...
19/F
Szia.
Tudod ez ennél kicsit bonyolultabb. Ha röviden akarok válaszolni, akkor az összes kérdésedre a válasz: igen, de kicsit részletesebben kifejtem, hogy megértsd.
"De attól,hogy kívülről megváltozik az ember belül miért kéne megváltoznod?"
Azért, mert úgy érzem, azzal a személyiséggel amivel most rendelkezem, sose teljesíthetem az álmaimat (amik minden nap változnak, emiatt nem is tudom mit akarok elérni). Talán csak fel akarom fedezni a világot, és saját magam, meg akarom tudni mire vagyok képes, és ki akarok használni az életemben minden lehetőséget.
Igen az emberek szerint rendes, kedves vagyok. Nagyon tudok szeretni, és tulajdonképpen nem tudok senkit bántani, átverni és nem tudok másnak rosszat tenni. Csak tudod ha mindenkivel rendes/korrekt vagy, akkor egy idő után az emberek elkezdik feszegetni a határaidat, és megpróbálnak kihasználni.
"Te is érzed, hogy a környezeted nem az alapján ítél meg aki belül vagy! Gondolod,hogy van értelme másokért változni?"
Ha változok akkor azt önfejlesztés céljából teszem elsősorban. Már én is külső alapján ítélek, lenézek embereket. Felszínes vagyok, csak még nem teljesen, mert ha megismerem az embert, akkor általában megváltoztatom róla a véleményem.
"De mi a célod?"
Amikor ezt írtam, akkor azt, hogy egy féreg legyek aki eltapos mindenkit a saját célja elérése érdekében, és minden nap más csajt szedjek fel. De igazából csak az, hogy találjak egy ge.ci aranyos lányt aki úgy szeret, ahogy vagyok, feltétel nélkül.
"Megéri,hogy eldobj magadtól mindent?"
Ezt nem igazán értem, mit dobnék el magamtól?
Egyébként te, hogy jutottál túl ezen az időszakon?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!