Normális dolog ha mindig csak a jövőmre gondolok?

Nem hiszem, hogy normális. A normális manapság az, hogy a magad korabeliek szarnak a jövőre, nem terveznek, nem tanulnak, csak a mának élnek.

Úgyhogy te nem vagy normális, de nagyon-nagyon örülj neki!! :)

Mintha csak a 13 éves önmagam hallanám. :)

Ugyanígy voltam vele akkor, most leszek tavasszal 18 és végzek a középsulival, jövőre megyek továbbtanulni másik városba, 170 km-re. Hát majd kiderül milyen lesz az a vágyott szabadság.

Nem rossz az, ha vannak terveid, álmaid.

Ha tudod már évekkel előre nagyjából mit szeretnél, tudod alakítani a dolgokat majd, mikor döntéshelyzetbe kerülsz, h úgy legyen ahogy szeretnéd.

igen, de ne felejtsd el, h az embernek mindig az kell, ami nincs!!!!!

vissza fogod még sirni a jelenlegi helyzeted.

nekem meglett a saját lakásom, amiről évekig azt hittem, a legjobb dolog lesz, megváltozik az életem, stb...

hát ez nem igaz. ezt a terhet már nem tehetem meg, fizetnem kell, nem mint a szülö-otthon anyuékkal, nem csúsztathatom a számlákat, és hiába minden segitség, egyedül vagy!! minden nap elromlik majd vami, és nem hagyhatod ott, h majd az anyu megoldja. neked kell, ha van kedved, ha nincs. millió gondot fogsz a válladra vanni, de ezeket igazán csak akkor tudod meg. lehet, h szabad lettél a szüleidtől, független, de ennek nagy ára van, nagy terhe. nagyon szeretnék néha hazamenni a régibe, és semmivel nem foglalkozni, de már nem tehetem meg, soha többet. ezt az örömöt és terhet örökre vállaltad. nem mindig fog annyi boldogságot adni, h boldog légy. néha csak a gondokat fogod vele kapcsolatban látni, miközben ülsz otthon egyedül, és azon gondolokozol, mi a fenét csinálj. meg azon, h az anyukám h oldotta meg ezeket?? kutya kemény dolog lesz, hidd el. és lehet, h boldoggá tesz, h bizonyithatok magamnak, a szüleimnek, barátaimnak, h képes vagyok rá, fenntartani egy lakást, de azt nem látják, mikor otthon sirok, mert fel akarom adni..

mindenestre nem baj ha várod, de én azt tanácsolom, használd ki ezt a szakaszát az életednek, mert ebben már SOHA többet nem lehetsz!!!!

Szia!

Mint ahogy mindenki írta, ez teljesen normális dolog...még csak álmodozásról van szó. Ha már a tanulás rovására (vagy egészségedre) megy a dolog akkor már gázosabb a helyzet.

Nagyon kellemes tud lenni, tervezgetni a jövőnket. Mi leszel ha nagy leszel, milyen lesz a férjed, gyereked, Te mit csinálnál másképp mint a szüleid.

Viszont azért élvezd ki azt is, hogy 13 éves vagy. Valamilyen szinten muszáj a jelenben élned...tanulni, elvégzi a jelenlegi kötelezetségeidet és egy tipp: ameddig tudsz maradj a szüleid mellett. Nem attól leszel felnőtt, ha 17-18 évesen otthagysz csapot-papot.

Az én Anyukám már két éve meghalt, és bizonyon érzem a hiányát. Sokkal nehezebb család nélkül megbirkozni az élet feladataival. Szóval álmodozz, de élvezd a család adta kényelmeket!:)

-Tündérlány(17)-