Miként bonthatnám le ezt a falat? Vannak hasonló tapasztalataitok?

ennyi erővel minek írtad ki a kérdést mert válaszolnak rá és "de jó, foglalkozott velem valaki"

mondjuk egy mandulagyulladással sem feltétlenül megyünk el orvoshoz , de úgy tovább is tart és lehet még más bajod is lesz utána , arra is feltehetsz kérdéseket amire kapsz választ de mégsem szakembertől

ez is teljesen ugyanez

na nem azért nem akarlak én rábeszélni semmire , de ingyenes TB támogatotthoz elmész nem lehet belőle bajod

Kedves Kérdező!

Sorstársak vagyunk, azt hiszem, mert én is ettől szenvedek... :(

Nem szeretek mások előtt enni, ha be kell lépjek egy olyan terembe, ahol már sokan vannak, olyan rossz szorongásoso érzésem lesz, mintha mindenki engem figyelne, pedig TUDOM, hogy ez lehetetlen. Órákon sosem szólalok meg,akkor sem,ha senki sem tudja a jó választ,csak én, mert "még mit gondolnának?!".

Hogy van az önbizalmad? Mert nekem alig van és azt hiszem van jó adag kisebbrendűségi komplexusom is. Egy időben én is meg voltam győződve róla, hogy szociális fóbia, elolvastam egy csomó mindent ezzel kapcsolatban, de rájöttem, hogy annyira azért mégsem súlyos a helyzet, mint ahogyan a szoc.fóbia leírásában prezentálják. Tudom kezelni az ilyen helyzeteket, csak belül szorongok.

Igazi megoldást még nem tudtam találni rá. :(

De a lényeg, hogy tudatosítsd, hogy senki sem jobb nálad. Minden ember ugyanolyan értékes, senki sem különb a másiknál, ezért nincs okod feszengeni mások társaságában. Illetve, ami nekem még segített, az az volt, hogy rájöttem, hogy az apukám is valószínűleg ugyanezt érzi, utál emberek között lenni, de nem azért mert nem szereti más emberek társaságát, hanem mert ő ilyen, legszívesebben kívülről, magában szemlélődik. Esetleg megkérdezheted a szüleidet, hogy nekik is volt-e ilyen problémájuk, esetleg régebben.

Lehet, hogy kicsit össze-vissza, amit írtam, ne haragudj.

Remélem mihamarabb jobban fogjuk érezni magunkat a bőrünkben! :)

23L