Miért nem motivál semmi és egyhangúnak érzem az életem?

Igazából nincs velem semmi átlagos családban élek 10.es vagyok nem kitűnő, de jó tanuló, viszont nemszeretem az iskolát és tanulni se szeretek. Eddig orvosin gondolkodtam de rájöttem hogy ahhoz jobbnak kéne lennem meg túl sokat kéne tanulnom és ahhoz nincs kedvem, pedig nem vagyok buta de nem tudok legörnyedni és tanulni napokig, akkor gitározom de nem vagyok annyira tehetséges, nemérzem úgy hogy befuthatnék, főleg nem magyarországon, sportolni nemszeretek, csak pont annyira hogy ne hízzak el és legyen egy kis kondícióm de amúgy egyik sport se köt le. Azzal telnek a napjaim hogy mint valami kívülálló nézem a világot és észreveszem a hibáit meg idegesítenek az emberek pl a suliban az éretlenségükkel. Egyetlen motiváló erőm a barátnőm akit nagyon szeretek, meg az 1-2 haverom de ezzel nem tudok mit kezdeni a "karrieri" életben. Ha valamit csinálnék is magyarországon vagy nem lehet vagy kevés rá az esély. Ami kicsit érdekel az az hogy utazgassak a világban mert érdekel a természet meg a kultúrák de ezek se annyira hogy halálra tanuljam magam csak tapasztalatból. Nemsokára itt az érettségi és semmi célom, ez engem nagyon aggaszt, ti mit gondoltok? ( bocs ha kicsit hosszú lett de rövidebben nem tudtam leírni)