Miért van az hogy nem érzem magam butának, unintelligensnek ilyen dolgok miatt hogy "mikor volt a II. világháború" pontosan nem tudom?

Na hát ha erre a kérdésre valaki értelmes választ tud adni azt én is megköszönném!!

De ennél az még jobban érdekelne hogy azt nekem miért kell tudnom hogy menyi x négyzetgyökének a huszadik hatványa.

Vagy miért kell tudnom hogy az y vegyület milyen reakcióba lép a z vegyülettel.

Vagy hogy x országnak mekkora a lakossága, annak hány gyára van stb.

Sztem aki kitalálta hogy ezeket mind tudni kell, az sem tudja hogy miért.

Én sem értem miért kell annyi évszámot megtanulni. Már a középszintű töri érettségihez sem kell nagyon tudni őket. Rendben, azért azt illik tudni mikor voltak a világháborúk, de ezen felül szerintem sokkal eredményesebb lenne, ha úgy tanítanák a törit, hogy az eseményeket egymáshoz viszonyítva tudjuk elhelyezni, az idővonalon kb-ra. Akkor talán még meg is maradna valami.

Azzal nincs problémám, hogy sokféle tantárgyat tanulunk, általánosban ki tudhatja, hogy mi akar lenni. És sokszor a középiskola első éveiben se tudják. Megismerkedünk egy kicsit ezzel is, meg azzal is, aztán meglátjuk mi érdekel. Ha meg pl nem érdekel a kémia és nyilvánvalóan nem is fogsz abban az irányban továbbtanulni, de még van kötelező tárgyként, akkor ne tanuld és kész, úgyse kell felvételihez. Egy kettest meg nem olyan nehéz összeszedni.

(Amúgy engem nem zavar, hogy látszólag felesleges dolgokat is meg kell tanulni, nem szeretnék olyan... buta lenni, mint az az amerikai aki azt hitte Európára hogy egy ország, vagy nem tudta, hogy mi az a Berlini fal.)

"miért kell tanulnunk 1000 meg 1000 évszámot ha a tizedét sem jegyezzük meg"

Ha nem jegyzed meg még azt a nulla tananyagot sem, amit a közoktatás megpróbál neked megtanítani, akkor sajnos nagyon tudatlan maradsz.

A tudatlanság pedig két okból rossz. Egyrészt, aki tudatlan, annak szűk a látóköre, és kevésbé érdekesen tudja eltölteni az idejét (életét), mert nem is tud róla, hogy mennyi érdekes dolog van a világban. Másrészt, aki tudatlan, az manipulálható. Ha pl. valaki még azt sem tudja, mikor volt a II. vilcsi, az nemcsak ezt nem tudja, hanem kb. semmit sem tud a korszakról, és ezért olyan dumákkal lehet őt megetetni (a politikában), amelyeken átlátna, ha mondjuk ismerné az említett történelmi kort.

A könnyen manipulálható emberek ön- és közveszélyesek. A tudatlan emberek pedig unatkozásra hajlamosak és maguk is unalmasak. Ezért rossz a tudatlanság. Természetesen nem egy évszámtól fog függni, hogy valaki tudatlan vagy művelt, de egy nagyon alapvető évszámra való rákérdezéssel kb. lehet mérni, hogy valaki mennyire van képben. Természetesen lehetséges, hogy vki pont ezt nem tudja, más dolgokat viszont nagyon jól ismer, ez nem kizárt. Gyakoribb azonban az, hogy aki bizonyos területeken nagyon művelt, az más területekhez sem teljesen analfabéta, mert legalább kismértékben szinte minden összefügg mindennel.

Mondok még két példát, hogy világos legyen. Mondjuk valakit semmi sem érdekel, csak a zene. Valójában ahhoz, hogy a zene szerkezetét felfogja, ahhoz ismernie kell a zene történetét is, pl. azt, hogy melyik stílus melyikből származott. Ismernie kell technikai részleteket is, pl. a hangszerekről. Arról nem is beszélve, hogy a zenének van egy matematikai oldala is. Könnyen belátható, hogy mindez a levegőben lóg a történelem legalább nagy vonalakban való ismerete nélkül, különösen a társadalmi folyamatok ismerete nélkül. Meg lehet érteni a blues történetét anélkül, hogy valaki legalább címszavakban ismerné az amerikai történelmet, vagy pl. teljesen érthető Bach vagy Beethoven a kora társadalmának legalább minimális ismerete nélkül, nem beszélve a vallástörténeti vonatkozásokról? Nem.

Vagy ha valakit a történelem érdekel, annak még kémiai ismeretekkel is kell rendelkeznie. Ugyanis a történelem során döntő a szerepe az anyagmegmunkálási technikáknak és a nyersanyagokhoz való hozzájutásnak. Az ókorban birodalmak buktak meg azon, hogy csak a bronzot ismerték, az ellenség viszont vassal támadott. A középkori társadalmi folyamatok is érthetetlenek anélkül, hogy valaki ismerné az alapvető ipari technikákat, a só, a szén, a vas stb. szerepét. Nem kell tudni lerajzolni a szőlőcukor képletét, de pl. azt, hogy egy országnak milyen nyersanyagokra van szüksége, vagy miből mit lehet gyártani, sok esetben tudni kell, mert ezen országok sorsa múlik.

Aki egy kicsit is érdeklődik a világ iránt, az folyamatosan beleütközik abba, hogy minden érdeklődési terület továbbutal más tudományterületekre.

mert ennek semmi köze az értelemhez

azt csak azok állítják akik valamilyen személyiségi problémát próbálnak ellensúlyozni a tudásukkal, amire a tekintélyüket építik.

tehát a tudás nem értelem, mint ahogyan a diplomától sem lesz valaki találékony vagy kedves.

és valóban sok fölös dolgot tanulunk, állítólag azért, hogy széles körű legyen az ismeretünk, de ez csak kifogás. egyrészt a feszített tempóban a gyerek nem tanul, csak a rövidtávú memóriába betuszkol mindent, felmondja, és elfelejti. nem beszélve a tanári minőségről, unalmas órákról. másrészt ott van az is, ha tovább tanul felsőoktatásban, akkor a tanár könyvét kell megvenni, hogy fürödhessen az egójában, meg gazdagodjon.

21:59 ellenpélda, hogy a mostani szavazáson is az emberek elhittek mindent, pedig ahhoz történelemkönyv sem kell, hogy visszanézzenek az időben a saját életükre, előző választásokra.

másrészt ahhoz, hogy jó zenész legyen valaki, nem kell tudni, mikor élt és milyen hangolásban írt szimfóniát mozart, sőt, énekelni sem kell tudni.