Mi van velem? Miért érzek féltékenységet? Mit tehetnék?

Nos az a helyzet, hogy kedvelek egy embert. Régebben észre is vettem, hogy ő is kedvel engem. Mindig mosolygott rám és kedves volt velem. Ez nagyon jól esett. Mostanában azt veszem észre, hogy ő nagyon megkedvelt egy másik személyt és már úgy érzem nem kedvel annyira vagy nem mutat olyan érdeklődést irántam mint korábban. Ez rosszul esik. Pedig ő nem csinált semmi rosszat és nem akarom én magamhoz láncolni vagy ilyesmi csak egyszerűen rosszul esett, hogy nem engem kedvel hanem mást.

Most megint az az érzés vágott belém mint már régebben egyszer. Kedveltem egy személyt de neki megvolt a saját kis társasága, barátai, ahol jól érezte magát és én úgy láttam hogy akkor miért zavarjam meg, ha én úgy se kellek oda... Most megint ez a érzésem van és nem akarok bezavarni, pedig nagyon kedvelem azt a személyt. De ha egyszer megtalálta azt akivel jól érzi magát... Én akkor már nem is kellek.

Egyébként én nehezen nyílok meg mások előtt. (önbizalom és önértékelési problémáim is lehetnek) Az a másik személy pedig beszédesebb, hamarabb megnyílik. Gondolom ezért kedvelheti jobban mint engem. Mert ő, hogy úgy fogalmazzak "elérhetőbb" mint én. Engem nehezebb "megnyitni". És gondolom minek "bajlódjon" velem, amikor ott van egy tök rendes, beszédes, kedves lány.

De akkor már nekem nem is lehet barátom? Még is mit csináljak? Mit tegyek, hogy ez ne így legyen??

15/L