Mit tennétek az én helyemben? Egyszerűen kettészakadok, a két legjobb barátnőm utálja egymást.

Bővebben:

Tegyük fel, hogy a volt legjobb barátnőm, a féltékeny 'F', a mostani, a magányos, 'M'.

F hosszú ideig a legjobb barátom volt, viszont tavaly ősszel megharagudott rám (az ok: voltunk egy rendezvényen, és fél órán belül kétszer megkérdezte, hogy nem akarok-e odamenni hozzájuk, én pedig kedvesen elutasítottam, hogy egyenlőre a [viszonzatlan] szerelmemmel akarom eltölteni az időt, mire ő fogta magát, megsértődött, halálosan megharagudott rám, hogy "itt és most vége a barátságunknak, mekkora szemét vagyok"...), és vele együtt az összes többi barátom elidegenedett tőlem. Ebből a fájdalmas egyedüllétből, reménytelen szerelmemből M rángatott ki, aki szintúgy a legjobb barátja elvesztésén esett át, közösen segítettük egymást, nagyon megszerettem...

Viszont addigra valahogy F-fel is kibékültem, de már M volt a legfontosabb a számomra, viszont F továbbra is annyira ragaszkodott hozzám, mint azelőtt... De én akkor is M-t szerettem, olyan volt nekem, mintha a legédesebb testvérem lenne, senkihez sem ragaszkodtam még ennyire.

És persze F eleinte kedvelte őt, mivel segített nekem, de aztán folyamatosan elkezdte utálni, és most megy a nagy dráma... -_- M is kedvelte F-et, de egyszer közösen nyaraltunk, és F hihetetlenül lenézően viselkedett M-mel, ami nagyon fájt neki... és azóta fél tőle, és engem is félt. M magányos, nincs senkije rajtam kívül, akiben ugyanennyire megbízna...

Szóval most az van, hogyha F lehív magához, akkor M nagyon szomorú és magányos otthon egyedül, teljesen kikészül... de ha felhívom, vagy aggódok érte, akkor meg F húzza a száját, és teljesen depresszióba esik... De ha nem mennék le hozzá, akkor meg őt bántanám meg, de én egyiküknek sem akarok fájdalmat okozni!

Fogalmam sincs, mit tegyek, vagy hogy F miért viselkedik így... valami tanács? (kérlek, ne olyanokat írjatok, hogy F mekkora egy féltékeny ribanc, meg mit tudom én...)