Miért aggódom mindig attól, hogy valami rossz fog történni?

Sosem voltam az a fajta, aki azon aggódott volna, hogy valami rossz fog történni. Életemben először voltam a nyáron egy komolyabb vidámparkban, akkor kezdődött el a gondolatom miszerint például annak ellenére, hogy ezerszer voltak tesztelve ezek a gépek, bármikor elromolhatnak. Azóta félek közlekedési eszközökön, hiába tudom hogy a vezető megbízható, félek attól, hogy "mivan ha mégis...". Nem tudom, hogy ez normális-e, de kezdem úgy érezni, hogy egyre több dologtól választ ez el, már tesin a gerendán is félek, illetve akkor is félek, ha fizikán tüzes kísérlet van, és hogy mi lenne, ha valami felgyulladna. Nem bírok még 10 percet sem úgy tölteni, hogy ne érjem el rokonaimat, barátaimat, hiszen félek, hogy mivan ha hirtelen bajuk esik. Ha valaki mond egy dátumot hogy pl "fél év múlva..." akkor pedig arra gondolok hogy az adott ember akkor egyáltalán élni fog-e?

Röviden összefoglalva attól félek folyamatosan, hogy "ami el tud romolni, az el is romlik" legyen ez a jövőm, vagy ha olyan helyzetben vagyok amit nem én irányítok.

Bocsánat a buta megfogalmazásért, kicsit nehéz volt ezt nekem leírnom.