Valóban levagyok “maradva” 26 évesen?

26 éves férfi vagyok, jelenleg még a szüleimmel élek. Van párom, ő lassan 25 éves lesz, szintén a szüleivel lakik. Dolgozom évek óta, de tudatosabban próbálok spórolni egy másfél éve,havi 50-100 ezret elrakni magamtól ahogy sikerül,ezen felül apám is támogat ebben havi szinten ahogy tud,hogy segítsen előrébb jutni. Több mint 2 millió megtakaritásom van eddig egy külön számlán,párom is szinten gyűjtöget, neki is van már több mint egy milliója. A szüleimmel nagyon jól kijövök,inkább támogatnak mint hogy “elüznének” otthonról,jó kapcsolatba vagyok velük,meg a páromat is szeretik. Nagy szobám van,remekül elférek benne,a párommal ketten is ha együtt vagyunk, a privàt szféránk sincs zaklatva senki álltal a lakásban. Nem kezelnek úgy mint egy 10 évest,tudok gondoskodni magamról. Leadok minden hónapban 50-60 ezer forintot kajára anyámnak mert ezeket ő intézi,így probálok részt venni a közös anyagiakban. Besegítek a házimunkába is ha szükséges,a saját szobámat teljes mértékben én takarítom,rendezem. Szeretem a rendet,adok magamra,ápolt vagyok. Költök is magamra ,de próbálok normális keretek között maradni,sose vagyok minuszos egyik hónapban sem. A cél a pénz gyűjtéssel a lakás vásárlás lenne egyszer,lehetőség szerint majd a párommal,így nyilván egyszerűbb lenne ketten,de sehogysem látom belőle a kiutat. 18-20 millióba kerülnek a panel lakások (borsodi kisváros),vagy akár többe,attól függ mennyire van felújítva. Nyilván többféle segítség is rendelkezésre áll majd(hitel,babaváró stb), de nem akarunk semmibe se beleugrani még hirtelen,nem akarunk koppanni.A párommal csak 9 hónapja leszünk együtt. De a cél mindenképpen majd a közös jövő lenne ilyen tekintetben,együtt akarunk majd haladni. Albérletbe se szeretnénk menni,mert mint írtam szülőkkel jól kijövünk,így meg az albérlet árát is eltudjuk rakni megtakaritásba. Jogsim,kocsim nincs még jelenleg,sose éreztem szükségesnek,apámmal együtt jövünk megyünk dolgozni,egy műszakba járunk majdnem egy helyre,ritkán busszal szoktam járni ha arra kerül sor. Ha a párommal mennénk ide oda,kikapcsolódni vagy egy étterem stb,azt is megoldjuk tömegközlekedéssel nagyrészt. Idővel majd szeretném letenni a jogosítványt,illetve kocsit is venni,de még nem érzem egyszerűen szükségesnek,hiába tudnám kifizetni mindkettőt.

Teljesen úgy érzem néha,hogy levagyok maradva a velem egyidősekkel vagy kicsit idősebbekkel szemben,és nemtudom hogy ez az én “hülyeségem” csak,vagy valóban igaz-e. Sokaknak már ilyen idősen van lakás,autó,gyerek. Munkatársaim között én vagyok a legfiatalabb, de mindenki már rendelkezik autóval,lakással,családdal(35 év felett vannak),illetve sok ismerősöm is hasonlóakkal rendelkezik,nagyrészt a közösségi oldalakon látom. Valóban ennyi idősen gáz még szülőkkel lakni,Valamit rosszul csinálok,nem vagyok elég érett a koromhoz képest? Többet kellett volna már elérnem ennyi idősen? Vagy csak én látom rosszul a dolgokat,és ennyire befolyásolni tudnak a közösségi hálózatok vagy társadalmi elvárások? Rengeteget agyalok ezen,és nem tudom hogy csak én gondolom-e túl vagy tényleg rosszul csinálok valamit. Ti mit gondoltok erről?