Minek élünk, ha egyszer úgyis meghalunk?

a vilag resze az elet..

es azert elunk,mert Isten ugy akarta...ha hiszel Istenben..

Tisztázzuk: élni vagy túlélni szeretnél?

Túlélni kénytelen vagy, elvégre "ebbe a redvás földi életbe pottyantott bele az a ványadt gólya, hogy a kánya enné meg"...

Élni viszont egészen más. Olyan, mikor nem egy húzásra iszod meg a Syrah-ot, hanem kortyonként. Elvégre nemes borról van szó. Egyszer elfogy, valóigaz. Na de addig... :)

Ha minden percnek megadod a módját: élsz.

Ha kapkodsz, rettegéstől hajtva hedonizálsz: túlélsz.

Ennyit hit nélkül, józan észtől hajtva is bárki kikövetkeztethet.

1) Simone de Beauvoir "Minden ember halandó" című regénye azt mutatja be, hogy szerinte csak így érdemes élni (én ezt mondjuk vitatom, de van ilyen vélemény is)

2) Nem érv az élettel szemben, hogy csak véges ideig tart. Ha eszel egy fagyit, egyszer az is elfogy, de ettől még eszel fagyit, mert a véges fagyi is jobb, mintha nincs fagyi.

3) Egyesek szerint az életnek a halálban nincs vége, hanem

3a) új élet következik,

3b) másfajta élet következik,

ekkor maga a kérdés téves.

4) Mások szerint pedig nem létezik én, ezért véges időtartamúként értelmezett élet sem, így a halál egy fölöttébb érdektelen incidens (ennek kifejtése kissé bonyolult, ajánlott irodalom Peter Unger és Derek Parfit tanulmányai, esetleg buddhista iratok), és akkor a kérdés megint érdektelen.

5) miNEK élni, ez a kérdés akkor is felmerülhetne, ha örökké élnénk. Most azt kérdezed: minek élünk, ha meghalunk? Akkor azt kérdeznéd: minek élünk?

Mindkét kérdésre az a válasz, hogy nem muszáj valami-"nek" élni. Sem végtelen, sem véges ideig. És az semmut sem von le az élet értékéből, ha nem valaminek vagy valamiért éljük.