Azért járunk iskolába, hogy ha nagykorunkra nem lesz semmi "vállalkozó ötletünk" akkor felvegyenek a munkahelyre?

Én már végeztem az iskolákkal. Elmondhatom, hogy szinte semmi hasznosat nem tanultunk, ellenben rengeteg felesleges dologgal fárasztottak minket.

Én személy szerint nagyon rossz tanuló voltam, mert amit nem tudok értelmezni, hogy miért szükséges, mire használhatom azt egyszerűen nem tudom elfogadni és megtanulni sem. Tehát több tantárgyból buktam, annak ellenére, hogy az átlagosnál magasabb intelligenciaszinttel rendelkezem.

Büszkén elmondhatom, hogy annak, amit tudok a 85%át magamtól tanultam. Gondolok itt arra, hogy szeretek olvasni mindenféléről vagy megnézek egy dokumentumfilmet stb.

10%-ot a tapasztalat tesz ki, illetve a családtól, rokonoktól hallott információk. Meg úgy amit hallasz az utcán stb.

Esetemben csupán 5%a az egésznek az, amit az iskolából hoztam magammal.

Úgy értem, hogy én odafigyeltem mindenre, de a legtöbb dolog egyszerűen nem semmire sem használható.

Néha kissé nehezen megy a megfogalmazás - úgy, hogy más is értse. Talán a szöveges feladathoz tudnám hasonlítani ezt az egész jelenséget. Amikor van benne rengeteg plusz infó, ami igazából lényegtelen. Gyakorlatilag 5 mondatból 4 csak mellébeszélés, hogy félre tudjanak vezetni vagy csak valamiféle töltelék. Az iskolai oktatás is ilyen.

Nagy része felesleges és a későbbiekben semmire sem jut vele az ember. Kevés az, amiről megállapítható, érdemes volt megtanulni.

Vigasztalhatod magad azzal, hogy legalább bizonyos képességeidet fejlesztette kicsit.

Mellesleg én azon a véleményem vagyok, hogy nem sokat számít, kinek milyen osztályzatai voltak. Én szörnyen teljesítettem az iskolában (Nem is érdekelt igazán, mert ostobaságokról tanultunk. Ha pedig nem, akkor az egész túl felszínes volt. Alig mondtak valamit arról, ami engem érdekelt volna, az nem nevezhető oktatásnak. Magamtól kutattam utána később az interneten, természetesen ezt iskolában nem tudtam hasznosítani, mert nem voltak rá kíváncsiak. Ha egy dolgozatban, vagy akár szóbeli feleletben túlteljesítettem és olyanokra is részletesen kitértem, amin mi csak átsiklottunk akkor azt majdhogynem elégtelennel "jutalmazták".).

Azonban ma mégis sikeres vagyok és boldogulok az életben.

Ha megnyugtat, régen engem is nagyon bántott ez a dolog. Viszont amióta véget ért a suli már helyre tettem magamban és nem törődöm vele. Élvezem, hogy szabad vagyok és akkor és azzal foglalkozom, amivel szeretnék. Gondolok itt arra, hogy én döntöm el miről akarok "tanulni", magam választom ki a témát , amit aztán tudok hasznosítani az életben. Vagy csak simán szeretek vele foglalkozni és boldoggá tesz.

Elnézést a hibákért és a fogalmazásért, de fáradt vagyok és közben hallok is valami zajt a tetőről, csak már gyorsan be akartam fejezni a levelet, mielőtt megnézem mi az (valószínűsítem, hogy a hideg idő miatt behúzódtak az egerek a padlásra).

Valóban az élet iskolája többet ér, mint az iskola önmagában. Számos ember van aki nem végezte el a sulit vagy rossz tanuló volt és mégis az életben egy sikeres ember.

De azért ez nem azt jelenti, hogy akkor most hátradőlünk és majd mi is okosak leszünk csak úgy, mert olyan génjeink vannak. Ha így lenne akkor senki sem járna iskolába.

Viszont Richard Branson például, nem végzett egyetemet, oké, de tuti, hogy tanult. A tanulás nem csak iskolai tanulást jelent. A lényeg, hogy tanulj minnél többet az életben. Az hogy miről a te döntésed. Ha nem tanulsz a suliban akkor legalább olyat tanulj ami érdekel, ha nem érdekel semmi akkor viszont igenis buta vagy és sosem leszel mégcsak fele se azoknak, akikre most felnézel.

Sokszor hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy még a mesékben sem történik minden magától. Kell létezzen egy küzdelem, egy küzdelem a saját lustaságoddal szemben, a saját nemtörődömségeddel szemben és egyéb dolgokkal szemben, mert harc nélkül veszítesz, ez egy élettörvény. Nincs hódítás harcolás nélkül, nincs siker tanulás nélkül. Mindenki tanul valamit, ezért éri azt el, amit elér. Még a felkapott tini sztárok is tanulnak éspedig azt, hogy hogyan ne dilizzenek be és hogyan éljék az életüket miközben mindenhol tele vannak paparazzokkal. Ez 16 évesen megbolondítaná bármelyik kamaszt, mégis a legtöbb embernek eszébe sem jut, hogy az a "hülye" Justin Bieber is mennyit kellett tűrjön és mennyit kellett tanulnia az önfegyelmet, hogy ne pattanjon el egyszer a húr, mert onnantól vége.

Szóval csak azt akarom mondani, hogy mindannyian tanulunk, viszont van olyan is, aki semmit sem akar tanulni, de az nem is fog elérni soha semmit. Mert nem az a lényeg, hogy matekből ötösre tudd az anyagot, viszont ha nem érdekel a matek akkor jeleskedj másból, ami nem muszáj sulis anyag legyen, de valamit tanulj ! Tanuld a testbeszédet, filozófiát, agykontrollt, állatokról, gasztronómia, akármi. Mert egyszer eljön az idő amikor felkellesz mutatnod, hogy mit tudsz és akkor ne gondold, hogy megfognak dícsérni, mert képes voltál semmit csinálni.