Miért álmodom állandóan azt hogy megerőszakolnak?

Egyébként komolyan kérdeztem, férfi vagy nő vagy-e kérdező?

Illetve milyen neműek akarnak megerőszakolni?

Mert én férfiként kb pár héttel azután, hogy egyetemista lettem és kollégiumba költöztem azt álmodtam, hogy a (férfi) szobatársam meg akarja erőszakolni két másik férfi a vizesblokkban. De amikor le akarták fogni a padlón, akkor én előugrottam a wc-ből és egy szamuráj kard volt a kezembe és a szamurárkarddal elintéztem mind a két erőszakolót és megmentettem a szobatársam.

Tudom hihetetlennek hangzik, de ekkor még nem is láttam a Ponyvaregény című filmet, csak pár évvel azután, hogy ezt már álmodtam néztem meg.

Miért?

A kérdés kétértelmű: "mi célból" ill. "minek okán", s a lényeg éppen a célban van.

Talán még nem ismert eléggé, de az álmodás "céljáról", azaz funkciójáról vannak újabb feltételezések. Míg S. Freud az Álomfejtés c. könyvében csupán azt gondolta, hogy az álmok egyfajta vágyteljesülések, melyben a trükkös álommechanizmus (pl. eltolás, sűrítés) elrejti az álom lényegét, úgy ma az EMDR technika felfedezése rávilágított az álom céljára.

Az álmodási szakaszban gyakorlatilag csak a szemünk mozog, mintegy követve az álomban történteket, amely alatt komoly - általában traumákhoz köthető - érzelmeket élünk át, s ehhez az agy bizarr képtartalmat társít. Ám ebben a REM fázisban (Rapid Eye Movement) a szemmozgások ezt a traumatikus élményt igyekszenek lényegtelenné változtatni- Az EMDR technika erre épül, ahol ezt ébrenlétben végzik szakemberek (mozgó fényponttal, vagy más megfelelő ingerekkel).

A "minek okán" meg éppen az agy tudattalan részéből feltörő, és szorongásokat okozó traumatikus élmények a kiváltó okok, de az átélt cselekményekben az említett "eltolási" mechanizmus elrejti előlünk a trauma lényegét, és átalakítja valami mássá (pl. a látott személy valójában nem az, akiről álmodunk, hanem másvalaki).

A konkrét esetek mindig egyénfüggőek, nincsen tehát mindenkire érvényes "Álmoskönyv". S az álom ilyenkor - bármilyen kínos is - gyógyító hatású, csak éppen az, hogy felébredünk belőle, megszakítja ezt a gyógyulási folyamatot. A kérdéses eset (megerőszakolás) sokféleképpen magyarázható, és a valóság mindig az adott személytől függ. Pl. lehet, hogy másfajta erőszak történt, nem is szexuális téren, de a feltörő félelem könnyen terelheti az "eltolási" mechanizmust szexuális színezetűvé, pláne ha az egyénnek vannak erős szexuális vágyai. (ilyenkor ez a kettő - erőszak és vágy - egyesül a másik - sűrítési - mechanizmussal, félrevezetve az álmodót, hiszen a lényeg éppen az, hogy a tényleges, megtörtént (pl. lelki) erőszak ne bukkanjon fel, mert éppen azt kell lényegtelenné varázsolni. De ez csak egy példa, és a sok más elképzelés közül lenne kiválasztható a tényleges valóság.

Még annyit, hogy a álomtartalmak azért bizarrak ébren, s természetesnek tűnnek álomban, mert ilyenkor az agy - az emberre jellemző -racionalizáló mechanizmusa ki van kapcsolva, az csak ébren működik. Sejthető, hogy a racionalitás nélküli állatokban ez az álommechanizmus ugyanúgy lezajlik, és gyógyít.

#18

Annyival még kiegészíteném, hogy nem kizárólag csak a REM szakaszban álmodunk. Álmodhatunk a mélyalvásos szakaszban is, csak arra nyilván kevesebb valószínűséggel fogunk emlékezni, illetve abban a fázisban az agyunk vizuális-érzelmi része is kevésbé aktívabb mint a REM fázisban, így akkor nyilván kevésbé abszurdabbak szoktak lenni az álmok

#19-re:

Természetesen a nem-REM szakaszokat több részre is szokták osztani (szendergés, felületes alvás, stb.) ám pl. az igazi mély alvásban nincs semmi álom, és ez az az időszak, amikor egyeseknél - paradox módon - az alvajárás megfigyelhető. Ilyenkor begyakorolt cselekvéssorozatokat végez az egyén, anélkül, hogy bármi tudatosulna belőle, sőt ritkán még az is megfigyelhető, hogy kommunikál is (saját megfigyelésem: egy ismert alvajáró mellett aludva, az föltérdelt az ágyban, amire felébredtem. Ő elmondott egy értelmetlen mondatot, mire megkérdeztem: "Mit mondtál?", és ő megismételte pontosan, hangról hangra ugyanazt a zagyvaságot. Fölébresztve semmiről nem tudott.)

Ez a mély alvás nagyon fontos az agynak, mert ekkor pihenteti azt a mechanizmust, amelyet ébrenlétben "agyalásnak" hívunk, azaz amikor járnak a fejünkbe megállíthatatlanul a gondolatok. Napjainkban ez az agyalás nagyon eluralkodott a fejlett civilizációban, és hosszú távon nagyon megterhelő. Erre lennének az - értelmetlennek látszó - meditációk, amikor szándékosan leállítjuk ezt, s ami miatt utána hatékonyabbakká válunk. Mivel a mai ember ezt - súlyos tévedésből, külső társadalmi nyomásra - feleslegesnek véli, ez is az egyik oka a megszaporodott mentális problémáknak. Meg kellene tanulnunk valamilyen módon egy régi, de jól bevált életmód szerint élnünk, de a ránk ömlesztett, kikerülhetetlen információözön, és a rengeteggé vált napi tennivalónk megakadályoz ebben.