Mit csináljak ,ha utálom azt az iskolát ahova járok? 18/L,jelenleg 12. Osztályos vagyok.

"nem vesznek fel máshová, mivel SNI papírom van"

Attól még felvehetnek. Nálunk is vannak SNI-sek. Kb. mindenhol vannak ma már...

Ha SNI vagy és nem bírod az alapítvány sulit, akkor másikban, normálisban főleg totál ki lennél.

Nekem végig kellett szenvednem mindegyik sulit átlag embernek játszva.

ADD+ASD gyermekként... Emellett erősen az introvertált skálán vagyok.

Örülj neki, hogy neked szüleid és környezeted rájött ki is vagy... Nem úgy mint nálam... Ugyanis rengeteg olyan dologért bántottak 30 éven át is, amikről nem tehettem.

31 évesen jöttem rá magamtól mi is van velem, majd szakikhoz fordultam.

A dokim megkönnyezve a beszélgetés végére annyit mondott: hogy bírtad ki mindezt épp elmével?

Áldottam volna az eget, ha nem is értenek meg, de felfognák azt, más vagyok.

Apám 10 évig nem volt hajlandó kapcsolatot felvenni velem, mert selejtnek könyvelt el.

Amint megtudta mire vittem miután magamon fejlesztettem s elértem céljaim... Egyből jópofizni kezdett...

Megmondtam neki, ha eddig se voltam a gyereke, továbbra se legyek az. Pénzt meg nem kap, ha azért vesz ember számba.

Örülj s értékeld, még ha nem is álom, sehol se álom jó a suli.

Senki se szereti a kényszer dolgokat.

Akkor válik jóvá, ha szeretnéd is, pl egy szakmát, mert kell a célodhoz.

Ui. : tanulj meg viselkedni, függetlenül attól ki mit ír.

Ugyanis téged minősít.

Nézd el azoknak szavait, akik nem tudják milyen SNI-be tartozni.

Feleslegesen haragszol és töltöd ki...

Szorongás stb. - t pedig kezelőddel kellene megbeszélni vagy pszichológusoddal.

Mik is okozzák benned ezen érzéseket és hogyan kezeld mindezt.

Baromira nem egyszerű, főleg hogy nem mimdegyikünknek kellemes annyi ember között lenni.

Heti 6 napot egyedül vagyok műhelyben, szabad időt párommal meg hobbikkal töltöm.

Az az 1 nap pedig a mumus, amikor megyek és intézem a dolgokat, posta, papírozás, alapanyagok stb és totál leszívja energiáimat.

Egész délutánt végig alszom akkor, mert szervezetem így reagál.

Küzdj egy olyan jövőért, ahol magadra formálod, alakítod a dolgaidat.

Mert a normál, átlag felnőtt lét kicsinál. Max eleinte ugródeszkának jó csak a magunkfajtának.

Én nem hiszek az olyan dolgokban mint az SNI. Ez csak annyit jelent hogy mások vagyunk. Van aki így tanul és szocializálódik, más meg másként. Ez a kategorizálás amúgy is káros mert az önképedben is megbélyegzed magad.

Az iskolát lehet váltani. De első körön meg kéne vizsgálni hogy mi az benne ami rossz érzéssel tölt el és mit csináltál az olyan napokon amik tűrhetőek esetleg jók voltak. Illetve hogy zajlott le a legrosszabb napod. Otthon milyen a légkör?

"erősen az introvertált skálán vagyok"

:D

Akárcsak bárki más. Hiszen mindenki elhelyezhető valahol az introvertált-extrovertált skálán.