Gáz, hogy ez engem nem zavar?

Sziasztok!

26 éves párkapcsolatban élő meleg férfi vagyok, nem igazán tudom melyik kategóriába illik a kérdés, ezért gondoltam itt teszem fel. Bocsánat, kicsit hosszúra sikerült a leírás.

Sokáig én voltam a baráti társaságban, családomban a legfittebb, legegészségtudatosabb. 187 cm-hez 92 kiló szinte csak izom, nagyon szálkásan kocka hassal, vékonyabb csípővel. Viszont kicsit több mint 1,5 éve összeköltöztünk a barátommal és azóta híztam 15-16 kilót. Azért írtam ki a kérdést, mert az elmúlt hetekben 6 alkalommal biztosan megkaptam barátoktól, rokonoktól hogy hát mennyire megváltoztam, ez nem jó így, aggódnak értem, “mi történt?”. Tudom, hogy meghíztam, lett egy mostmár láthatóbb pocakom, de szélesebb lettem mindenhol viszont ez engem nem zavar. Nem hagytam el magam, ugyanúgy járok sportolni, oké híztam ki nadrágot, pólókat, ingeket, de nem tréning gatyákra meg szakadt pólókra cseréltem ezeket hanem vettem mindenből nagyobbat, továbbra is ápolt vagyok, az izomtömegem megmaradt, erőnlétem és állóképességem nem lett rosszabb, nem eszem egészségtelen ételeket, meg a túlsúlyt leszámítva egészséges vagyok, minden egészségügyi értékem jó... Persze lehet nagy a kontraszt, de kezdem erősnek érezni a legtöbb barát, családtag hozzáállását, meg nem is nagyon tudok mit mondani ezeken a kellemetlen beszélgetéseken. Volt aki bevonta a barátomat is ebbe az egészbe, ugyanis ő szakács és hogy biztos milyen rossz hatással van ebben rám és miatta híztam el. Nem mondom, lehet benne van ez is, de szeretem amit főz, süt és legtöbbször én is kérem meg rá, persze örömmel teszi, de nem traktál és én eszem meg. Sokkal inkább azért jöttek fel a kilók, mert elkényelmesedtem azon a téren hogy már nem érzem azt hogy a meleg közösségbe csak úgy tudok/lehet érvényesülni, ha “tökéletes” testem van. Végre van egy stabil kapcsolatom és magam után nekem az a fontos hogy a barátomnak tetszem mert joggal mondhatná rám hogy így már nem, de erről beszélgettünk többször is és egyáltalán nem zavarja. Tényleg tetszik neki a testem, ezt ki is mutatja, meg kapok bőven visszacsatolást, tehát nem kamu. Ugyanúgy érzelmesen nyúl a hasamhoz most is, mint amikor nem pocakom volt hanem a kemény hasizmom.

De közben a barátok, család által is rögtön ez volt, hogy mi van ha elhagy és biztos nem igaz hogy így is tetszem neki, vagy ha bármi miatt valamiért szakítunk, nem találok így már senkit se. És mintha nem akarnák elfogadni, hogy nem szeretnék mást és nekem jó ez így. Múlt héten voltunk egy wellness hétvégén családdal, ahol konkrétan ram szóltak hogy túl sokat eszem. Akkor már csak azért is szedtem még egy tányérral a svédasztalos vacsoránál...

Értem hogy csak aggódnak, jót akarnak és törődnek velem, de szerintem most szinte átlagos testalkattal rendelkezem (hazai viszonylatokhoz képest biztos), nem vagyok látványosan elhízott, amúgy a barátomnak is hasonló testfelépítése van (izmos, de nem szálkás) és elhiszem hogy igazat mond hogy ez őt kicsit sem zavarja. De kezd sok lenni a félrehívás, kéretlen segítségnyújtás meg konteók hogy mi miért történt és ezekre nem tudom hogyan kéne reagálni. Abban igazuk van, hogy ez nem jó irány összességébe, tehát nem kéne tovább híznom, de abba se akarok energiát feccölni hogy visszafogyjak. Átlagos szerintem a jelenlegi testalkatom, izmos is amellett hogy oké kövér, ez van, de jól érzem magamat a bőrömbe, viszont nehezen megy az hogy ezt másokkal megértessem.

Mit lehet ilyenkor mondani, csinálni ha megtalálnak ezekkel a témákkal? Az hogy egyszer már felhozták, nem jelenti azt hogy vége, mert következő találkozásnál újra ez lesz a téma..