Sorozatgyilkos leszek?

Adott a sz.r gyerekkor, traumatikus események sorozatával, sz.r szülők stb. plusz az életben történt csalódások... Hogy is mondjam. Alapjában véve én mindig jó emberként tekintettem magamra, de semmiképp sem rosszként, nyilván meg vannak a hibáim de... Amikor még egészen fiatal voltam életvidám gyerek voltam aztán az idővel egyre sötétebb lett a személyiségem. Mindenkivel normális vagyok aki velem is az, de ezt csak egy álarcnak érzem. Igazából senki sem érdekel. De a normális énem mellett mindig is bennem voltak véres gondolatok, vagy hogy hogyan gázolnám el a főnököm mikor kilép a munkahelyről, hogyan vág ketté a lift valakit éppen, és hasonlók. Emellett nagyon érdekeltek mindig is a bűnügyi témák, különösképpen a sorozatgyilkosok, vagy olyan filmek sorozatok amik erről szóltak, és sosem az áldozatokat sajnáltam ezekben, hanem a gyilkossal azonosultam. Például ha rajongója nem is vagyok, de rendkívül érdekesnek találom Yoon Young Chul ténykedéseit. Normál esetben ha az ember ilyeneket olvas nem az áldozatokat kellene sajnálni? Nem pedig a gyilkossal szimpatizálni... Nem vagyok egy szadista ember, legalábbis állatot biztos sosem tudnék bántani, meg gyereket sem. De ettől független néha elképzelem milyen lehet valaki után osonni az elhagyatott földúton, majd hirtelen előrohanni a semmiből, és...... Szóval alapjáraton normális vagyok, de néha néha felszínre tör ez az énem, és minél több rossz ér az életben annál dominánsabb. És a legutóbb már olyan dolgokon gondolkoztam amiket le sem merek írni, és ha elvesztem az önkontrollt akkor ki tudja mire lennék képes. És pont néztem egy dokut valami sorozatgyilkosságról, és ott is pont ez a dolog jelent meg, hogy ez jellemző a sorozatgyilkosokra, hogy van egy teljesen átlagos normális énjük, és van egy ami, hát nem az!! És kicsit para, mert azért nem egészen így képzeltem eddig a dolgokat.

Vélemény?