Szerintetek ez normális?

Tegnap egy 20 éves srácnak írtam egy hasonló kérdéshez egy választ, ezt most ide bemásolom, aztán vedd ki belőle, ami neked hasznos:

Hosszú leszek.

Mint ha csak önmagamat olvasnám 14 évvel ezelőtt.

Szerelem? Ez egy létező jelenség. Félni tőle? Igen, lehetséges. Most 34 éves vagyok. 20 évesen szinte szóról szóra ugyanígy viszonyultam hozzá, ahogy te leírtad. Bár tizenéves korom óta szerettem volna megélni a szerelmet valahogy nem akart összejönni. Az oka amúgy pofon egyszerű, nem tettem érte semmit sem. Illetve tettem, csupán rosszul közelítettem a lányokhoz. Én eladni akartam magamat a csajoknak, nem pedig meghódítani egy kiszemelt lányt. Viszont vágyaim voltak és 24 évesen regisztráltam egy szexpartnerkeresőbe a szimpla profilképemmel. 2 hónap után rám írt egy lány, beszélgettünk, majd eljött egy nap, amikor találkoznunk kellett személyesen. A lány nálam 5 évvel idősebb volt. De megbeszéltük, hogy ez csak a szexről fog szólni és szórakozunk kicsit. Talán életemben előszőr ugrottam bele egy ismerkedésbe úgy, hogy csak egyszeri dolognak igérkezett. Azt tudni illik, hogy addigra elég gyakran iszogattam és néha füvezgettem. Nem hazudok, valójában mindennap füveztem már 22 éves korom óta, ha volt rá lehetőségem, de a találka napján hoztam egy döntést bámulva a megtekert spanglit. tudtam, ha meggyújtom azt a cigit, akkor úgy belustulok, hogy nem lesz semmi sem ebből a randiből, pedig én már régóta készültem rá. Könyveket és videókat néztem a csajozásról és az egész becsajozás művészetét betanultam és már égtem a vágytól, hogy gyakorolhassam, az elméleti tudásomat. Hát meghoztam aznap egy döntést és nem gyújtottam meg azt a cigit, hanem stílusosan ellopva az öcskösöm kocsiját elmentem találkozni a lánnyal. 24 évesen csókolóztam előszőr. Mintha a szent grál került volna a kezembe, úgy tekintettem arra a napra.

Az első randi ilyen félórás beszélgetés volt a parkban, a második pedig egy fél nap egy ágyban. Aztán jött a harmadik. És a negyediken kimondtam a szeretlek szót, de csak kíváncsiságból, mert gyanús körülményekből sejtettem, hogy a lánynak van valakije. Mondanom sem kell hogy az ezt követő 7 év eseményei beleillenének egy szappanoperába.

Írhatnék egy könyvet is belőle ,,Magyar álom" címmel, mert többen mondták már, hogy ezt kellene tennem. Tő szavakban: albérlet, gyerek, CSOK, Családi ház, még egy gyerek, lakások, kocsik aztán drámai fordulattal drog, kurválkodás és válás, mely után elváltak útjaink. Mindezt pedig olyan elemek tarkítják, mint a lány exe bosszúból nevére veszi a fiamat, anyósék pénzel próbálják megvenni a lányuk szeretetét, engem mindenki bolondnak tart, De azért drogpróblémám kezeltetésére pszihológus, pszichiáter , önsegítő közösségek látogatása, drogrehab is bele kerűl a történetbe, mely után arra térek haza, hogy amúgy a milliomos közgazdászdiplomás kétgyerekes anyuka eladta a testét luxusprostiként, hogy túlélje az unalmas napokat nélkülem. Egy két elcsattanó pofon, néhány rendőrségi házkutatás és egy csavaros elválás után apát természetesen imádják a gyerekek, de egy másik országból.

Most mosolygok. Biztosan azt gondolod, hogy mindenki jobban járt volna, ha azon a napon 10 évvel ezelőtt elszivtam volna a spanglit és hagytam volna az egészet. De velem ennek kellett megtörténni, hogy megértsem, hogy miért féltem a szerelemtől. Pont ezért.

A szerelem kiszámíthatatlan, minden, csak nem józan. Ha egyszer elkap, akkor vége. A szerelmed bábja leszel és hajlandó vagy neki azt is megbocsátani, ha lefekszik az esküvői tanútokkal pénzért, aki olyan jó haverod volt, hogy 20 évesen közös tetkót is csináltattatok.

A szerelem képes egy mérgező kapcsolatot is éltetni és teljesen elvakít.

Azt gondolod talán, hogy aki ennyi mindenen átment, felépített egy életet, és olyan készségekkel rendelkezik, mint főzés, burkolás, pelenkacsere, mindenféle háztáji javítások, az könnyű szerrel találhatna mást magának. Bizony ez így van. Ám egy raktárban dolgozom, mert ebbe a munkába szerettem bele. A jeleket a lányoktól rendre kapom, felismerem őket, csupán már nem csapom le a labdát, NEM HÍVOK EL SENKIT SEM RANDIRA. Ezt nem véletlenül írtam csupa nagy betűvel, mert ez a kulcs, amely az ajtót nyitja. RANDI. Ha nem sikeres, nincs baj, hiszen ezer hal úszkál a tengerben, sőt a magyar tengerben vagy 4-5 millió. A sikertelen randiból tanulni lehet, a megoldás még egy RANDI. Ezt ismételgetve a hibákból tanulva válhat az ember mesterré. A randin pedig kipróbálgathatod, hogy kapásból tetszik-e a lányoknak önmagad vagy lassan beadagolva tudod megismertetni a hibáidat és erősségeidet a kiszemelt leányzóval. Azt mondják amúgy, hogy a csajok ezt úgy csinálják, hogy te előbb megtetszel nekik, mint ők neked. Amikor már megtetszett egy lány, akkor ki vetette rád a hálóját, neked csupán jól kel kijátszanod a laposztást, amit az élet adott. Ennyi.

Visszatérve: Én elsősorban nem szingli magányos farkasként tekintek magamra, hanem különélő apaként, aki hibernálta a szerelmi életét, hogy bármikor készenlétben álljon. Összeházasodni nem akartam, elválni sem én akartam, de aláírtam a papírokat, mert amit az asszonykám a fejébe vett, azt így vagy úgy, de mindig végbe szokta vinni. Ő most leszbikus anyukát játszik Ausztriában. Én azt a pénzt, amit nőkre és szórakozásra, kirándulásra költhetnék önként elküldöm a gyerekeknek. Mellette elkezdtem gyümölcsfákat ültetni, hogy legyen egy gyümölcsbirodalmam, amire a gyerekek nagyok lesznek. Mi mással tudnám esetleg hazacsábítani őket az osztrákoktól, ha nem valami gyümölcsöző vállalkozással, amit ha kedvük lesz hozzá, akár ők is folytathatnak.

Félelem a szerelemtől? Régebben így gondoltam. Félelem a kudarctól és félelem az elutasítástól. Ez valahogy ma már hitelesebb számomra egykori működésemre.

Én ritka madár vagyok. elhatároztam a te korodban, ha egyszer összejövök egy nővel, amellett kitartok. Ha még egyszer el kellene vennem valakit, akkor is az ex nejemet venném el. Ha vissza mehetnék az időben, mindent ugyanígy csinálnék. Annak az esélye pedig, hogy jöjjön egy nő, aki megváltoztatja az életem szinte esélyes a nullával. De ez én vagyok.

Talán te más vagy, mást találsz fontosnak, de könnyen megeshet, amit ma fontosnak találsz, az számodra 10 év múlva már semmit sem fog jelenteni és amit ma jelentéktelennek, lényegtelennek vagy érdektelennek tartasz egy évtized múlva a mindenedet fogja jelenteni.

Amitől te félsz barátom, az nem a szerelem, hiszen vágysz rá. Az ismeretlentől félsz. Mert ez a dolog megváltoztat, munka van vele, bele kell tenni magad, ott kell lenned, lemondásokkal jár, kockázatos is lehet, életre szóló lehet, csorbít a szabadságon. Ezektől félsz. a komfortzónád elhagyásától félsz. Pedig csak a komfortzónádon kívül fogsz tudni megváltozni. De tartsd szem elött, hogy a szerelem nem is olyan ismeretlen.

Szerelemnek köszönheted az életed. Bár megváltoztat, de csak rajtad áll, hogy milyen irányban fejlődsz benne. Lehet, hogy kockázatos, el is utasíthatnak, de új társaságod is lehet. már nem csak te leszel, hanem ,,mi" vagy ,,ti". Ez olyan, mintha a szabadságod csorbulna, de ugyanakkor ma másik szabadsága is párosulhat a tiédhez. Lehet, hogy munkával jár, de örömöt, nevetést is hozhat. Lehet, hogy elvesz az idődből, de életet is teremthet, ami pedig felelősséggel jár. A felelősség pedig nem rossz dolog.

A felelősség az egy nagyon hasznos és előre mutató dolog, márpedig egy szerelemben a felelőségvállalás is előbb vagy utóbb előtérbe kerül.

Merj élni barátom. Élvezd az életet. Inkább emlékezz a meghitt közös pillanatokra, mint arra, hogy egyedül gyakoriztál a kisszobádban.

Remélem sikerült közelebb vinnem téged a válaszokhoz.

Sok sikert és hajrá csődör! :D