Tényleg ennyire nem vagyok szerethető?
Az a helyzet, hogy anyámmal rossz kapcsolatban vagyok. Most van egy párkapcsolatom, ahol a párom ugyanazt teszi mint az anyám, leértékelnek. Nem hiszem hogy igazán szerethető lennék, nincs is önbizalmam. Anyám azt mondja, velem nem lehet kijönni, és hogy a barátom is biztos verni fog, mert ő sem fogja tolerálni azt, ahogy viselkedem. Ha szépen kiöltözöm, akkor azt mondja miért, hiszen a barátom úgy sem dicsér meg érte, és ez igaz. Szerinte a barátom majd megtanít kesztyűbe dudálni.
Néha ellent szoktam mondani anyámnak. A barátom bár azt mondja szeret, de azt mondja semmire sem vagyok jó, csak naplopó vagyok, pedig mindent megteszek ő érte is.
Korábban is volt már lelki bántalmazó kapcsolatom, anyám azt mondja akit bántanak, annak sose kell kapcsolat, mert olyan kevés agyam van, hogy nem tudom felmérni mi a rossz, és mi nem.
A kérdés mostmár csak az, hogy mit csinálsz akkor amikor ezeket a fejedhez vágják? Nem dolgozol? Munkanélküli vagy? Nem tanulsz? Miért lennél naplopó?
Milyen kontextusban mondasz ellent?
"de azt mondja semmire sem vagyok jó, csak naplopó vagyok"
Egyébként, ha leértékelnek és ilyeneket mondanak én elgondolkoznék, hogy kell-e nekem egy ilyen kapcsolat.
Tehát még egyszer:
"A kérdés mostmár csak az, hogy mit csinálsz akkor amikor ezeket a fejedhez vágják?"
Meséld el, hogy mi a kontextus amikor sértegetnek. Ülsz a gép előtt, bejön anyád és közli, hogy semmire nem vagy jó lányom. Illetve reméli, hogy majd megver a barátod és megnevel? vagy mi?
Mi a munkád? Mit dolgozol? Mióta ilyen a kapcsolatod édesanyáddal? Apukád?
Tesód van? Velük is ilyen?
Nem gondolkoztál azon, hogy elköltözz? Kb 21-24 között lehetsz szerintem. Barátaid vannak?
Egyrészt, sosem tudtam megérteni, hogy az ilyenért síró emberek miért nem választanak egy normális pasit. Jellemzően megtehetnék, csak nem arra gerjednek, hogy valaki értékelje őket.
Másrészt, egy kapcsolatom óta megtanultam, hogy érdemes meghallgatni a másik oldalt is. Volt egy elsőre cikicukinak tűnő barátnőm. Tényleg, mindenki odavolt érte. Összeköltözés után bukott ki, hogy már azt is csodának éli meg, ha hetente párszor elmosogat és hogy őt mindenki bántja. Pár hét együttélés után én csináltam a házimunka nagy részét úgy, hogy a rendes munkámban is többet dolgoztam. Szakítás is lett a vége, de azóta megtanultam, hogy az önsajnáltatók többsége azért bőven sáros.
"Egyrészt, sosem tudtam megérteni, hogy az ilyenért síró emberek miért nem választanak egy normális pasit. Jellemzően megtehetnék, csak nem arra gerjednek, hogy valaki értékelje őket."
Vagy toxikus kötődési mintákat tanultak el otthon, a bántalmazó családi közegben, ezért nem tudnak mit kezdeni egy másmilyen (egészségesebb) dinamikájú kapcsolattal. Mint a kérdező.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!