Amióta téli időszámítás van, meg vagyok zuhanva. Van erre valami megoldás?

32 éves nő vagyok. Kb azóta indultak a problémák, amióta sötét van újra. Eddig sosem volt bajom ezzel, de most nagyon nehezen viselem.

Alapból boldog életem lenne, szerető családom van. Mégis állandóan szorongok, legszívesebben egész nap zabálnék és feküdnék. Még a tavasszal elkezdtem az életmódváltást, nagyon jól ment minden, nagy túlsúlyból fogytam 20 kilót, de valahogy elvesztettem a motivációmat és azon kaptam magam, hogy most megint összevissza eszem.

A gyerek bölcsis lett, nagy reményeim voltak, hogy újra dolgozhatok, visszakerülök a társadalomba. De itt a covid = egyet tüsszent és küldik haza, így egész nap a nyakamban lóg. Foglalkozok vele, szeretem, de sokszor már azt érzem csak nyűg leülni vele, ő is csak unatkozik. A levegőre hiába megyek ki vele labdázni, motorozni, nem csinál semmit, csak céltalanul sétálgat, így tartalmatlan az egész.

Türelmetlen vagyok mindenkivel, nyűg nekiállni bármilyen házimunkának. A férjem sok mindenben segít, így is sok terhet vesz le a vállamról, de nem akarom még jobban leterhelni.

Nem értem mi történik velem, én nem ilyen voltam. Nem akarok szétesni.

Nagyon ritkán panaszkodom, de ha igen, akkor tényleg azt érzem, hogy baj van velem.

Mit javasoltok, mi tudna javítani a közérzetemen?

Köszönöm, ha tudtok segíteni!