Milyen a versem?

Titok

Annyira ciki bevallani hogy szeretlek,

talán még sorokba foglalva sem olyan kellemes.

Nem értem miért..

Egyáltalán nem szól ellened, talán csak az én elmém elve, akit szeretünk és érezzuk hogy szeret, egymáshoz kell illjünk!

Talán a mi külön szemelyünk is passzolhat, úgy mint egy azonos cipőpár.

Vagy matematikailag mikor két különböző törtet egy nevezőre hozunk, már nem számítanak az előző letük mivoltán.

De mégis mikor a közeledbe vagyok, olyan kellemes érzés tölt el ami máskor nem nagyon.

Titokban is, de a figyelmedre vágyom,

mint utcán fagyoskodó ember, ki az otthon meleg kényelmére vagyó.