Nagyon megijedtem egy embertől. Mit csináljak?

Fúú, ilyen velem is történt.

Még évekkel ezelőtt, mikor Budapesten sétáltam, egy üres, parkos részen át vezetett az utam, és szembejött velem egy 40 körüli, hajléktalan nő.

Magas volt, rövid, szőkés haja, erősen hiányos fogsora és sötét színű, természetellenesen gülü szemei. Ahogy elsétáltunk egymás mellett, láttam, hogy rám néz és elkezd vigyorogni, de valami iszonytatóan pszichopata, gonosz arccal.

Elmentem mellette, pár lépés után visszafordultam és azt láttam, hogy csak áll egyhelyben, és még mindig vigyorogva bámul engem. Még párszor visszanéztem utána, de úgy maradt mozdulatlanul, egészen addig, amíg el nem tűnt a látóhatárból.

Napsütéses, fényes kora délután volt, de mégis kirázott a hideg az élménytől, és még ma is kiráz, ha visszagondolok rá. Semmi más vágyam nem volt akkor, csak kijutni arról az üres részről és újra emberek között lenni.