Ki nyerne egy étel-fatál küzdelemben?

Étel:

Az étel általában fehérjéből, zsírokból, szénhidrátból, vitaminokból és ásványokból álló anyag, melyet az élő szervezet a létfenntartáshoz, a növekedéshez és a test energiával való ellátásához használ fel.[1][2] Az étel lehet növényi és állati eredetű, nyers és konyhatechnológiai eljárásokkal feldolgozott.

Az ételek elsődleges forrása az emberiség történelmében hagyományosan a vadászat, halászat, a gyűjtögető életmód és a földművelés volt, a modern korban elsősorban a nagyüzemi élelmiszeripar szolgáltatja az ételek túlnyomó többségét.

Az élelemhez való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik, melyet 1948-ban, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában rögzítettek.[3]

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 Élelemforrások

2 Elkészítési módok

3 Élelmiszeripari feldolgozás

4 Jegyzetek

5 Források

5.1 Fordítás

6 Kapcsolódó szócikkek

Élelemforrások[szerkesztés]

Növényi eredetű élelmiszerek

Az élelem nagy részét a növények és állatok alkotják. A világ minden táján az alapvető élelmiszerek közé tartoznak a gabonafélék; a kukorica, a búza és a rizs fajtái a világ gabonatermelésének 87%-át adják.[4] A növényi élelemforrások közé tartoznak még a különféle magvak (például a hüvelyes növények magvai, mint a borsó, a főzeléklencse vagy a szójabab és az olajos magvak, mint a napraforgómag), a gyümölcsök és zöldségfélék.[5] Egyes, biológiai besorolásuk szempontjából gyümölcsnek számító növényfélét felhasználásuk szempontjából zöldségnek is tekintenek, ilyen például a paradicsom, a sütőtök vagy a padlizsán.[6] Az állati eredetű élelmiszerek közé tartoznak a különféle húsok és húskészítmények, a tejtermékek, a különféle madarak tojásai, de ide sorolható a méhek által gyűjtött méz is. Az élelemforrások közé tartoznak továbbá az ehető gombák is.

Egyes gomba- és baktériumfajokat felhasználnak az ételek (és italok) fermentálására, így készül például a sör, a bor, a savanyú káposzta és a kovászos uborka. Ugyancsak baktériumok és gombák segítségével készítik a különféle joghurtokat, és a kenyérkészítéshez elengedhetetlen élesztőt. A cianobaktériumok egyes fajait vízkultúrákban tenyésztik táplálékkiegészítő és állati takarmány készítése céljából; ételek készítéséhez már az aztékok is felhasználták őket.[7] Az ételkészítés során felhasználnak még szervetlen anyagokat is, mint például a szódabikarbóna vagy a monokálium-tartarát.

Elkészítési módok[szerkesztés]

Nyers lóhúsból készült szasimi

A zöldség- és gyümölcsfélék, illetve egyes húsféleségek nyersen is fogyaszthatóak, a legtöbbször azonban az ételeket valamilyen formában feldolgozva fogyasztják. A legalapvetőbb feldolgozási forma lehet például a tisztítás, szeletelés és a fűszerezés. Egyes ételeket készíthetik főzéssel, hűtéssel, turmixolással, fermentálással, sütéssel és kombinálhatják más ételekkel. A háztartásokban az ételeket általában a konyhában készítik el. A feldolgozási eljárások egy része az íz fokozására vagy az esztétikai látvány javítására irányul. Az élelem elkészítési, feldolgozási eljárásai kultúránként változóak lehetnek.[8]

Egyes kultúrákban megszokott a nyers ételek fogyasztása, a japán konyhában ilyen ételek például a szusi egyes fajtái vagy a nyers hússzeletekből készülő különféle szasimik.

Élelmiszeripari feldolgozás[szerkesztés]

Searchtool right.svg Lásd még: élelmiszeripar

A legalapvetőbb, nem háztartásbeli feldolgozás jelentheti például a hentesnél vásárolt húst, a bonyolultabb eljárásokkal készülő csomagolt ételeket azonban az élelmiszeripari cégek gyárakban állítják elő.

A legkorábbi feldolgozási technikák közé tartozik a szárítás, a savanyítás, a sózás, a fermentálás, a fagyasztás, a pácolás és a füstölés.[9] Az ipari jellegű élelmiszerkészítés a 19. századi ipari forradalom idején jelent meg.[10] A nagyüzemi gyártás lehetővé tette a kiszolgáló személyzettel nem rendelkező tömegek számára az olcsó és kevésbé időigényes ételhez jutást.[11]

A 21. században az élelmiszeripart nemzetközi óriáscégek irányítják, amelyek széles körben ismert márkák tulajdonosai, de kisebb, helyi jellegű cégek is foglalkoznak élelmiszergyártással.[12] Az élelmiszeripar is felhasználja az elérhető legmodernebb technológiát, mely lehetővé teszi a biztonságosabb, gyorsabb és olcsóbb feldolgozást, csomagolást és szállítást.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

Ugrás fel ↑ Food. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2012. március 20.)

Ugrás fel ↑ Food. The American Heritage® Dictionary of the English Language via Free Online Dictionary. (Hozzáférés: 2012. március 20.)

Ugrás fel ↑ Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. ENSZ. (Hozzáférés: 2012. március 21.)

Ugrás fel ↑ ProdSTAT. FAOSTAT, 2008

Ugrás fel ↑ McGee, 9. fejezet

Ugrás fel ↑ McGee, 7. fejezet

Ugrás fel ↑ Habib, M. Ahsan B.; Parvin, Mashuda; Huntington, Tim C.; Hasan, Mohammad R.: A REVIEW ON CULTURE, PRODUCTION AND USE OF SPIRULINA AS FOOD FOR HUMANS AND FEEDS FOR DOMESTIC ANIMALS AND FISH. FOOD AND AGRICULTURE ORGANIZATION OF THE UNITED NATIONS, 2008. (Hozzáférés: 2011. november 20.)

Ugrás fel ↑ Mead, 11–19

Ugrás fel ↑ Aguilera, 1–3.

Ugrás fel ↑ Miguel, 3.

^ Ugrás ehhez: a b Jango-Cohen

Ugrás fel ↑ Hannaford

Források[szerkesztés]

Aguilera, Jose Miguel, David W. Stanley. Microstructural Principles of Food Processing and Engineering.. Springer (1999). ISBN 0-8342-1256-0

Hannaford, Steve: Oligopoly Watch: Top 20 world food companies, 2005. október 6. [2006. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. szeptember 23.)

Jango-Cohen, Judith. The History Of Food. Twenty-First Century Books (2005). ISBN 0-8225-2484-8

McGee, Harold. On Food and Cooking: The Science and Lore of the Kitchen. New York: Simon and Schuster (2004). ISBN 0-684-80001-2

Mead, Margaret. The Changing Significance of Food. In Carole Counihan and Penny Van Esterik (Ed.), Food and Culture: A Reader.. UK: Routledge (1997). ISBN 0-415-91710-7

Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Étel témájú kategóriát.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Food című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

élelmiszer

élelmiszeripar

funkcionális élelmiszer

gasztronómia

Fatal:

From Wikipedia, the free encyclopedia

Look up fatal or fatale in Wiktionary, the free dictionary.

Fatal may refer to:

Causing to die

Mass media[edit]

Fatal (album), an album by Hussein Fatal

Fatal Recordings, a feminist record label

Fatal (film), a 2010 French film starring Stéphane Rousseau

Fatal, a rapper who collaborated with the band Therapy? on the song "Come and Die" from the Judgment Night film soundtrack

"Fatal", a song by Pearl Jam from Lost Dogs

Fatal Fury, 2D fighting game series by SNK

"Fatal" a bonus track by Motionless In White from the album "Infamous".

See also[edit]

Fatal error, an error that causes a computer program to abort

Fatal system error, when a computer halts operations in an error condition or exception

All pages beginning with "Fatal"

Fatale (disambiguation)

Fatalis (disambiguation)

Fatalism, a philosophical doctrine

Fate (disambiguation)

Lethal (disambiguation)

Disambiguation icon This disambiguation page lists articles associated with the title Fatal.

If an internal link led you here, you may wish to change the link to point directly to the intended article.

Categories: Disambiguation pages

Navigation menu

Not logged inTalkContributionsCreate accountLog inArticleTalkReadEditView historySearch

Search Wikipedia

Go

Main page

Contents

Featured content

Current events

Random article

Donate to Wikipedia

Wikipedia store

Interaction

Help

About Wikipedia

Community portal

Recent changes

Contact page

Tools

What links here

Related changes

Upload file

Special pages

Permanent link

Page information

Wikidata item

Cite this page

Print/export

Create a book

Download as PDF

Printable version

Languages

Add links

This page was last modified on 23 February 2016, at 02:43.

Text is available under the Creative Commons Attribution-ShareAlike License; additional terms may apply. By