Mi történne, ha összegyűjtenénk 1 mol kecskét egy helyre?

Nem mondom meg :P

Láncreakció indulna be és elkecskésedne az egész világ.

Nehéz kérdés, mivel a kecskék összesen többet nyomnak mint a Föld. Meg azért is nehéz, mivel sok fajta kecske van. De gondoljuk át 1 mol sima kecske kecskével. Ha a kecskéket a Föld felszínére gyűjtjük össze, akkor kb 80 km magasságban töltenék ki a felszínt. Ez a fojtogató, nagy nyomású hústenger eltörölne szinte minden életformát a Föld felszínéről, ami a teljes DNS rendszerek egységének felbomlásával fenyegetne, így hát a Föld szempontjából nem javasolt a kecskeinvázió. Gyűjtsük össze inkább a kecskéket a kozmikus térben! A gravitációs erőtér hatására a kecskék a Holdnál egy picit nagyobb gömbbe tömörülnének. A kecskebolygó felületi gravitációs ereje a Földön ható gravitáció egy tizenhatoda, hasonló a Plútóéhoz. A hőmérséklete egységes, kicsit melegebb mint a standard állapotban. A gravitációs összehúzódásnak köszönhetően a hőmérséklet a belsőbb rétegekben néhány fokkal melegebb...

A kecskebolygó, tehát egy hatalmas húsgömb lenne. Nagyon sok lappangó energia forrongana benne (pl elég kalória ahhoz, hogy a Föld jelenlegi populációját 30 milliárd éven át ellása. Normál esetben, amikor szerves anyag bomlani kezd, a felszabaduló energiák nagy része hő formájában jelenik meg. De a kecskebolygó belsejében a nyomás 100 megapascal fölötti érték lenne, ami elég ahhoz, hogy minden baktériumot elpusztítson, és a kecskék maradványait ily módon sterilizálja, vagyis egyetlen mikroorganizmus sem maradna ami lebontaná azelhullott állatkák szöveteit. A felszínhez közelebbi területeken, ahol alacsonyabb lenne a nyomás egy másik akadálya lenne a bomlásnak: a kecskebolygó légkörének ugyanis nagyon alacsony lenne az oxigéntartalma. Oxigén nélkül pedig nem történik a hagyományos értelemben vett bomlás, azonban azok a baktériumok, amelyek lebonthatnák a kecskék tetemeit, nem igényelnek oxigént. Nem lenne különösebben hatékony a folymat, de eu az anaerob bomlás még további hőmennyiséget visszatartana. Ha beavatkozás nélkül folyna a bomlás, akkor annyi hő termelődne, hogy a bolygó elkezdene forrni. Azonban a bomlás önszabályozó folyamat. Kevés baktérium képes a 60 Celsius-fok feletti hőmérsékletet túlélni, így ahogy egyre melegebb lenne a baktériumok lassan kihalnának, és a bomlás lelassulna. A bolygó felszínén a kecsketetemek lassan kerogénné bomlanának, ami egy olyan szerves anyagból lévő massza amely magas hőmérsékleten olajjá alakulna. A bolygó felszíne hőt adna le az űrbe, ennek következtében fagyásnak indulna, és lassan meg is fagyna. Mert a kecskék bundával borítanák be a felszínt, amikor az megfagyna, elszigetelné a bolygó többi részét, és így már nem távozhatna annyi hő az űrbe. Azonban folyékony közegben a hőnozgást az áramlási feltételek határozzák meg. A forró hús, és bennrekedt gázok (pl a metán légbuborékai valamint a halott kecskék tüdejébe maradt levegő) felgyülemlenének a mélyben, és a kecskebolygó kérgén áthatolva egyszer csak vulkánszerűen törnének a felszínre, kecskék tetemeivel borítva be az egész bolygófelszínt. Évezredekig tartana ez a folyamat a bolygó belsejében, majd egyszer csak megszűnne, és ekkorra a közeg eléggé lehűlne ahhoz, hogy újra fagyásnak induljon. A lehülés közben a kecskebolygó legmélye olyan nagy nyomás alatt lenne, hogy a víz akár jég II, III, V, vagy akár IX alakot is ölthetne. Mindez nem túl kedvező a kecskék számára, de praktikusabb megoldás a kozmikus térben 1 mol kecskét gyűjteni mint a Földre, mert akkor a Földön kihal az emberiség, és senki nem lesz képes ilyen fizikailag és kémiailag megalapozott válaszolat írni a gyakorikerdesek.hu-ra

Fiam bmeg nem férek oda

Húsfeldolgozó üzem?

6-os vagyok. Vagy a kecskékből állítanának elő benzint... MOL, nem? Egy OMW kecskével ugyanez a helyzet.

Rohadtul sok kecskebogyóóóó......

gondolom mind egy helyre kerülnének.