Egy gólya eskű kellene nekem. Próbáltam írni de nem sikerül. Írnátok? Linkelnétek? Tovább lent.

Én...(Neved),mint...(Város neve) legpatinánsabb

gimnáziumának legfiatalabb

kisgólyája esküszöm a tudás-

fájának gyümölcsére, leendő

anyósom lelki üdvére, hogy:

-Minden erőmmel azon

leszek,hogy

mobiltelefonom órán csörögjön

-minden órán áldozatot mutatok

be a Rágó istenének

-a padra csak szépet rajzolok

-a házirendet minden pontban

megszegem

-igazolást nem hamisítok, csak

saját kezűleg

-gólya létemre gyereket nem hozok

-A 2 +B 2 =C 2

-kutya legyek, ha kutya leszek

-a parkban nem dohányzom, csak

ha már nem bírom tovább

-nem puskázok, csak ha

szükséges

-idősebb társaimmal őszintén

megbecsüléssel beszélek, nem úgy

mint tanáraimmal.

A fentieket fenntartás nélkül

elfogadom, de ha nem, sújtson a

10. évfolyam haragja engem,

lelkem szálljon a tanáriba, testem

pedig a menzára!

Ámen!

Gólya-eskü

Én még kicsi gólya vagyok,

Nálam okosabbak már a nagyok.

A tojáshéj ott a fenekemen belátom,

Így a 13.-osokat istenként imádom.

Ezért, mint dolgos hangya igyekszek,

És mindenben a kedvükre teszek.

Kívánságuk számomra parancs,

Legyen az banán, eper, narancs.

Hiába tavasz, nyár, ôsz, tél,

Futok nekik a boltba szendvicsért.

Ha elsóhajtják azt, hogy friss tejet,

Megyek és keresek egy tehenet.

A büfében ôket elôre engedem,

Ha nincs pénzük, én gálánsan fizetem.

Érzékeny idegzetük tiszteletben tartom,

A sebességkorlátozást mindig betartom.

Nehéz táskájuk helyettük hordozom,

Fáradt hátukat megmasszírozom.

A buszon, ha pillájuk felém rebben,

Lelkesen adom át nekik a helyem.

A menzán, mint Mózes tette a tengerrel,

Úgy válok én is ketté a tömeggel.

A tálcájukat helyettük cipelem,

Étvágyukat szívemen viselem.

Ha nincs kedvükre az ebéd,

Szaladok a büfébe nasiért.

Az osztályfônököm mindig tisztelem,

Hülyeségeimmel sohasem stresszelem.

Mindig a tanárnak van igaza,

ezért van az ô falán a diploma.

Amíg pehelytollam erôsebb nem lesz,

A tisztelet a számra lakatot tesz.

Levegôt is csak halkan veszek,

Nehogy aztán túl merész legyek.

Ha eskümhöz hûtlenné válnék.

Rám a PVG átka szálljék.

Ne legyen soha lyukas órám,

Csak maradékot kapjak a menzán.

Írjak két órás matek tesztet,

És elemezzek fejbôl minden verset.

Ha a tudással szárnyam nem erôsítem,

És pihés tollam érdemmel nem fényesítem,

Maradok kis gólya szégyenszemre,

És sose vándorolok el az egyetemre.