Hogy lehet feltenni kérdést Gyakorikerdesek.hu ra?

A válaszírás nagyon bonyolult ami több éves gyakorlást igényel.

Először is meg kell tanulni írni. Sokaknak nehézséget okoz. Ez összefüggésbe hozható a bőrszínnel!

Aztán internet is szükséges, meg egy csekély tudás, a használatára.

Idő is kell hozzá.

Itt van minden info ami

t erről a témáró

l tudo

k:A cápaszerűek vagy közismertebben cápák (Selachimorpha) a szűkebb értelemben vett porcos halak (Chondrichthyes) osztályába tartozó öregrend. Őslénytani szempontból az Elasmobranchii (kopoltyúfedő nélküliek) rendjének alrendje, amely a bazális csoporttól (Cladoselachii, antennás cápák) elkülönülő porcos halakat jelenti. Az antennás cápák már a devon második felében megjelentek, a valódi cápák a karbonban.

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 Megjelenésük

2 Életmódjuk

3 Szaporodásuk

4 Rendszerezés

5 Lásd még

6 Jegyzetek

7 További információk

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kopoltyúval lélegeznek. A cápák teste hosszúkás, áramvonalas, orsó alakú, hengeres, keresztmetszete csaknem kör alakú. Egyes alakok egészen kígyószerűen megnyúltak, míg a pörölycápafélék koponyája oldalirányban erőteljesen kiszélesedett, így a testük mintegy kalapács alakúvá vált. Mellúszóik elülső szegélye nem nőtt össze teljes mértékben a testtel, így viszonylag elég szabadok. Farokúszójuk igen nagy felületű, minden esetben aszimmetrikus, ún. heterocerk farokúszó. Egy nagyobb felső, és egy kisebb alsó lebenyből áll.

Szájnyílásuk nem a test elején található közvetlenül, hanem alulra csúszott, félkör alakú. A szájüregben számos háromszög alakú, éles, pikkely eredetű, gyökértelen, ránőtt fog található, melyek több sorban helyezkednek el, és számuk igen nagy lehet. A fogak könnyen kitörnek, de hamar pótlódnak is. Ezek a fogak rágásra alkalmatlanok, csak az áldozat megragadására, és tépésére alkalmasak. A kitépett falatokat aztán egészben nyelik le. Az orruk nagyon érzékeny a vízbe került vér szagára.

Mája az egész test tömegének negyedrészét is kiteheti, ez szolgál a vízben való lebegés megvalósítására is (amire más halak léghólyagot alkalmaznak).[1]

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ismeretesek fog nélküli alakjaik is, melyek a tengervízből planktonokat szűrnek ki. A többi fajuk mind ragadozó, elsősorban halakkal, rákokkal, kagylókkal táplálkoznak, de a nagyobb termetű cápafajok tengeri emlősöket is zsákmányolnak, így az emberre is veszélyesek lehetnek (a fajok 10% veszélyes az emberre). Többségük a tengerek lakója, egyes fajok a trópusi folyókban élnek.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A csontos halakkal ellentétben belső megtermékenyítésűek, sőt elevenszülők is akadnak közöttük. A nem elevenszülő fajok kemény burkú ikrákat raknak.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az öregrendbe az alábbi rendek tartoznak:

kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) – 270 faj

bikafejűcápa-alakúak (Heterodontiformes) – 10 faj

szürkecápa-alakúak (Hexanchiformes) – 5 faj

heringcápa-alakúak (Lamniformes) – 16 faj

rablócápa-alakúak (Orectolobiformes) – 33 faj

fűrészescápa-alakúak (Pristiophoriformes) – 5 faj

angyalcápa-alakúak (Squatiniformes) – 18 faj

tüskéscápa-alakúak (Squaliformes) – 115 faj

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Cápatámadás

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jump up ↑ 1001 Unbelievable Facts, p 97

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dudich Endre–Loksa Imre: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó, Bp., 1978

A. E. Brehm: Az állatok világa – 4 kötetben (átdolgozta: Walter Rammner), Gondolat Kiadó, Bp., 1960

Berend Mihály–Szerényi Gábor: Biológia II. – Állattan, ökológia, Műszaki Kiadó, Bp., 2006

ITIS rendszerbesorolásból a cápák

Kategória: CápákGerinchúros-öregrendek

Navigációs menü

fiók létrehozásabejelentkezésszócikkvitalapolvasásszerkesztésforrásszöveg szerkesztéselaptörténet

Kezdőlap

Tartalom

Kiemelt szócikkek

Friss változtatások

Lap találomra

Tudakozó

Részvétel

Kezdőknek

Segítség

Közösségi portál

Kapcsolatfelvétel

Adományok

Nyomtatás/ exportálás

Könyv készítése

Letöltés PDF-ként

Nyomtatható változat

Eszközök

Mi hivatkozik erre

Kapcsolódó változtatások

Speciális lapok

Hivatkozás erre a változatra

Lapinformációk

Wikidata

Hogyan hivatkozz erre a lapra

Más nyelveken

English

Afrikaans

Alemannisch

Aragonés

Ænglisc

العربية

অসমীয়া

Asturianu

Azərbaycanca

Башҡортса

Беларуская

Беларуская (тарашкевіца)

Български

বাংলা

བོད་ཡིག

Brezhoneg

Bosanski

Català

Mìng-dĕ̤ng-ngṳ̄

Нохчийн

Cebuano

کوردی

Čeština

Чӑвашла

Cymraeg

Dansk

Deutsch

ދިވެހިބަސް

Ελληνικά

Esperanto

Español

Eesti

Euskara

فارسی

Suomi

Føroyskt

Français

Frysk

Gaeilge

Gàidhlig

Galego

Avañe'ẽ

עברית

हिन्दी

Fiji Hindi

Hrvatski

Kreyòl ayisyen

Հայերեն

Bahasa Indonesia

Ilokano

Ido

Íslenska

Italiano

日本語

Basa Jawa

ქართული

Қазақша

한국어

Kurdî

Kernowek

Кыргызча

Latina

Lietuvių

Latviešu

Македонски

മലയാളം

Монгол

मराठी

Bahasa Melayu

မြန်မာဘာသာ

Dorerin Naoero

नेपाल भाषा

Nederlands

Norsk nynorsk

Norsk bokmål

Nouormand

Diné bizaad

Occitan

Oromoo

Kapampangan

Polski

پنجابی

Português

Runa Simi

Română

Русский

Scots

Srpskohrvatski / српскохрватски

සිංහල

Simple English

Slovenčina

Slovenščina

Soomaaliga

Shqip

Српски / srpski

Basa Sunda

Svenska

Kiswahili

தமிழ்

తెలుగు

ไทย

Tagalog

Türkçe

Татарча/tatarça

Українська

اردو

Oʻzbekcha/ўзбекча

Tiếng Việt

Winaray

ייִדיש

中文

Bân-lâm-gú

粵語

szerkesztés

A lap utolsó módosítása: 2015. február 18., 16:35

A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van; egyes esetekben

Farsang

Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése

[bevezető szerkesztése]

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül (lásd: torkos csütörtök). A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt tiltották.

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Tartalomjegyzék [elrejtés]

1 A magyarság körében

1.1 Farsangvasárnap

1.2 Húshagyó kedd

1.3 Koncz király és Cibere vajda

2 Más országokban

2.1 Nagy Britannia és Írország

3 Jegyzetek

4 Források

5 További információk

6 Kapcsolódó szócikkek

A magyarság körében[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.

A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt.

Farsangvasárnap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A farsangvasárnap a farsangi időszak végén lévő farsang farkának első napja. Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. További elnevezései: csonthagyóvasárnap, ötvenedvasárnap, sonkahagyóvasárnap, hathagyóvasárnap, kilencben hagyó harmad vasárnap, piroskavasárnap (piroska nevű kalács után), vővasárnap (ifjú férj a lány családjának kontójára mulatott), sardóvasárnap (sodrózás jelentése szerencsekívánás), vajhagyóvasárnap (görög katolikusoknál). Hétfő a farsang farkának középső napja. Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Ezen a napon a nők korlátlanul ihattak, zeneszó mellett nótáztak, férfi módra mulattak. Ezután húsvétig már tilos volt az esküvő, a tánc és a vigadalom. További elnevezései: húshagyó hétfő, böjtelő hétfő.

Húshagyó kedd[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A húshagyó kedd, a farsang és egyben a farsang farkának utolsó napja. A farsangtemetés időpontja. További elnevezései: húshagyási kedd, farsangkedd, madzaghagyókedd (ez utóbbi utalás a madzagon lógó ételek elfogyására) Ezen a napon általában szalmabábut vagy koporsót égettek, jelképesen lezárták a farsangot és a telet.

A húshagyó keddet követi a hamvazószerda, ami a 40 napos nagyböjt kezdete. A mai magyar gyakorlat szerint az ezt követő nap a torkos csütörtök, de ezt tévesen élesztették újjá ezen a napon, mert valós időpontja egy héttel korábbra esik.[forrás?] A keresztények ilyenkor nem esznek húst és befejezik a mulatozásokat,böjtölnek 40 napig, húsvét vasárnapjáig!

Koncz király és Cibere vajda[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koncz király és Cibere vajda egy Európa szerte elterjedt szokás, dramatikus játék. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Koncz király pedig a húsos, zsíros ételeket. Vízkeresztkor és húshagyókedden megküzdöttek egymással, első esetben Konc király, másodízben pedig Cibere vajda nyerte a párviadalt. Farsangi szokások keretében szalmabábokkal is eljátszották a tréfás küzdelmet.

Más országokban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Nagy Britannia és Írország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedt szokás, hogy a városok palacsintást versenyfutást (Pancake Day) rendeznek Nagycsütörtökön, amikor futás közben egy serpenyőből néhány másodpercenként kell feldobálni a palacsintát.[1]

Van ahol tömegfutballt (mob football) rendeznek ezen a napon.[2]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jump up ↑ Shrove Tuesday - Pancake Day - World Cultures European. Elérve: 2009. január 15.

Jump up ↑ British Mob Football. Hozzásférés: 2009. január 15.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farsangi jelmezek

Farsangi jelmezek és arcfestés minták

Ötletek Farsangra

Forrás: www.mult-kor.hu

Farsangi szokásokról a mek.oszk.hu oldalán

Farsangtemetés fotóriport

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farsangi népszokás: mohácsi busójárás

Vízkereszttől húshagyóig − a farsangi időszak

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Farsangi népszokások Erdélyben

Alakoskodás

Wiktionary-logo-hu.png

Nézd meg a farsang címszót a Wikiszótárban!

Kategória: Népszokások