KI tud fárasztó vicceket?

- Hány lába van a lónak?

- 8. Kettő elöl, kettő hátul, kettő az egyik oldalon és még kettő a másik oldalon

Hogyan fogj el egy sisakos tigrist? olvasd végig megéri

- Ez egy nehéz művelet, mert a sisakos tigris egy nagyon okos, leleményes állat. Először is ki kell jelölnöd egy 4x4 méteres négyzetet, de nagyon fontos, hogy pont 4...x4 méteres legyen, mert ha nem, a sisakos tigris, aki egy nagyon okos állat, gyanút fog, és többé soha nem fogod tudni elfogni.

Utána bekeríted ezt a 4x4 méteres területet egy 2 méter magas kerítéssel, de nagyon fontos, hogy pont 2 méter magas legyen, egy centivel se magasabb vagy alacsonyabb, mert a sisakos tigris egy nagyon leleményes és félénk állat, s ha rájön a cselre, többé soha nem fogod tudni elkapni.

Utána annak a 4x4 méteres területnek a közepére, amit körbekerítettél egy pont 2 méteres kerítéssel, szóval ennek a közepére elhelyezel egy sárga telefonfülkét, de nagyon fontos, hogy pont a közepére helyezd, mert ha nem, a sisakos tigris, aki egy nagyon okos állat, rájön, hogy ez csak csapda, elszalad, s többé soha nem fogod tudni elkapni.

Ha mindent jól csináltál, s a 4x4 méteres területet körbevetted egy pont 2 méter magas kerítéssel, és pont a közepére elhelyezted a sárga telefonfülkét, jön majd a sisakos tigris, és ha mindent jól csináltál, be fog sétálni egészen a telefonfülkéig, anélkül hogy gyanút fogna.

Ekkor megcsörgeted a mobilodról a telefonfülkét, hagyod, hogy kettőt csengjen, és utána rögtön lerakod.

Nagyon fontos, hogy csak kettőt csengess, mert a sisakos tigris egy nagyon okos állat, s ha rájön a cselre, akkor többé soha nem fogod tudni elkapni.

Viszont ha pont kettőt csengetsz, s lerakod, akkor mire a sisakos tigris felvenné a kagylót, te pont letetted.

Ezt háromszor egymás után megismétled, nagyon fontos, hogy pont háromszor ismételd, mert ha nem, a sisakos tigris, aki egy nagyon okos állat, gyanút fog, elszalad, s többé soha nem fogod tudni elkapni.

Ha viszont jól csináltad, akkor a sisakos tigris, miután harmadszor is felveszi a kagylót, és mivel te már letetted csak a tónust fogja hallani, nagyon ideges lesz, mérgében a sisakját a földhöz veri... és innen kezdve ugyanúgy kell elfogni, mint egy rendes, normális tigrist.

Élt egyszer egy pap, aki esküje letétele után elindult világot látni. Hosszú éveken át vándorolt, mígnem elérkezett egy Isten háta mögötti kis faluba. Itt az általa hirdetett vallásban hittek, de templomuk nem volt; a legközelebbi, majd 25 km-re levő kisvárosba jártak templomba. A pap gondolt egyet, és az egyház támogatását kérve, a falu férfijainak segítségével saját templomot építtetett. Ettől kezdve minden vasárnap ő celebrálta a misét, adta össze a házasodókat és mondott imát a temetéseken. Sok év telt el így. Egy közönséges mise végeztével, egy kora tavaszi, hűvös vasárnap délelőttön, ahogy kiterelgette a gyülekezetet a templomból és zárta volna be a kaput, a templomkertbe lépett egy ismeretlen férfi. Szakadt ruhájában, koszosan odaállt a pap elé, és azt

mondta:

- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!

A pap jó volt, és bár kicsit furcsállta a dolgot.

Hátrament a paplakba, elővett egy citromot, félbe vágta, majd kivitte a férfinak és odaadta neki, aki hálásan tekintett vissza rá. Azonban a pap oldalát furdalta a kíváncsiság. Azt kérdezte:

- Fiam, miért kell neked ez a fél citrom?

A férfin erre jeges rémület lett úrrá, és mielőtt a pap egy szót szólhatott volna, kirobbant a templomkert kapuján, és elszelelt. Egy héttel később, megint csak kifele jövet a templomból a pap megint szembe találta magát a templomkertben a fickóval. Az így

szólt:

- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!

A pap meglepődött, mind a férfi újabb felbukkanásán, mind az újabb, furcsa kérésen. Persze azért jó volt, hátra ment a paplakba, és hozta a fél citromot. A férfi kezébe nyomta, de rögtön rá is

kérdezett:

- Itt van fiam, de kérlek, áruld el, miért kell neked ez a fél citrom? A férfi láthatóan megrémült, és rögtön elfutott, azonban a pap sem volt rest, utána eredt. Csakhogy nem volt igazán jó kondícióban, még sosem futott ennyit és ilyen gyorsan, hát a falu végében kifulladt, és csaknem elájult. Arra gondolt, hogy hátha a jövő héten is eljön a különös alak, és akkor érdemes lenne tudnia tartani vele a lépést. Így hát a következő hetet szorgalmasan futóleckékkel töltötte. Megérte, mert, ahogy gondolta, a következő vasárnap ismét belépett a templomkertbe a furcsa idegen. A pap meg sem várta a kérését, jó volt, és hozta a lakából a fél citromot. A férfi e szavakkal fogadta:

- Köszönöm, pap, hogy jó voltál, és adtál egy fél citromot.

- Szóra sem érdemes, fiam, felelte a pap de kérlek, áruld el, miért kell neked ... A férfi már futott is kifele, de a pap szorosan a nyomában volt. Sokáig futottak, a pap már kezdett nagyon kifáradni, mire egy széles, sebes folyóhoz értek. Az idegen gondolkodás nélkül a folyóba vetette magát, és átúszta, majd eltűnt futva a túlparton. A pap nem tudta követni, mert nem tudott úszni. Bosszankodva tért haza. A következő hetet azzal töltötte, hogy naponta a 25 km-re levő kisváros uszodájába járt gyakorolni, sőt, ha már ott volt, Arena márkájú úszónadrágot, és Nike futócipőt is vett magának. Izgatottan várta a vasárnapot; most már biztos volt benne, hogy a fura szerzet újra ellátogat hozzá. Vasárnap, ahogy bezárta a templomot, megnyikordult a kertkapu, és belépett a férfi:

- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot! A pap jó volt, hátrament, (felhúzta az úszónadrágot és a futócipőt is), fogta a fél citromot, és kivitte az idegennek:

- Itt van, fiam, de áruld már el, kérlek, mire kell ez neked? A fickó megrémült, kirontott a kapun, a pap sebesen utána. Elérték a folyót, a férfi átúszta, a pap utána. A túlparton futott tovább, a pap követte. Egészen egy mély szakadék szélén álló, magas fáig futottak. A fickó macskaügyességgel felmászott, ám a pap nem tudott fára mászni, a földön maradt. Szitkokat szórt mindenre, ahogy baktatott hazafele. A következő héten a falubeliek furcsállva nézték, ahogy a pap minden nap a templom kertjében a fákra mászik, ide-oda ugrál, és egészében véve igen furcsán viselkedik. De a papot nem érdekelte, megszállottan gyakorolt, készült a találkozásra. Vasárnap már a mise előtt felvette reverendája alá az Arena úszónadrágot és a Nike futócipőt. Sőt, jó volt, és még a fél citromot is előre a zsebébe tette. Az átlagosnál jóval gyorsabban celebrálta a misét, és amint lehetett, megszabadult a gyülekezettől, és bemelegítésbe kezdett. Pontban, amikor a misének rendesen végződnie kellett volna, a kertkapun belépett az idegen férfi.

- Pap, kérlek, légy jó, és ...

A pap már nyújtotta is a fél citromot, miközben

visszakérdezett:

- Fiam, mire kell ez neked, az isten szerelmére?

A férfi megrémülve rohant el, a pap utána. Futottak a folyóig, átúszták, futottak tovább a fáig, felmásztak rá. Itt a pap csaknem elkapta a figura grabancát, amikor az elkapott egy indát, és átlendült a másik oldalra. A pap azt hitte, idegbajt kap, de ekkor megpillantott egy másik indát. Nosza, megragadta, és átlendült ő is a szakadékon. Ott azonban nem várt akadályba ütközött: egy repülőgép-temető volt ott, ahol az egyik roncsban elzárta magát a férfi. A pap dühöngve járta többször is körbe a roncsot, de a szilárdan lezárt oldalajtón kívül nem talált bejáratot; azt kellet valahogyan kinyitnia. Csaknem őrjöngve tért haza. A következő hét minden napját a falu lakatosánál töltötte, ellesve a zárak kinyitásának minden lehetséges módját. Vasárnap futócipőben, úszónadrágban, hátán vízhatlan hátizsákba rejtett feszítővassal, lángvágóval, tolvajkulccsal és várva az idegent. Amaz csakhamar meg is érkezett.

- Pap, kérlek, légy jó, és adj egy fél citromot!

- Itt van, fiam, nyújtotta a pap, mert jó volt, de közben cselesen megragadta a férfi csuklóját, magához húzta, és megszállottan villogó szemmel kérdezte: de mire kell ez neked? A fickón páni félelem lett úrrá, kitépte magát a pap kezéből, és elrohant, de a pap nagyon szorosan ott volt a nyomában. Száguldottak a folyóig, gyorsan áttempóztak rajta, futottak tovább a fáig, nyakukat törve másztak fel rá, egymás után átlendültek a szakadékon, a férfinak alig sikerült bezárnia a roncs ajtaját a pap előtt. Ő azonban nem állt meg, lekapta hátizsákját, elővarázsolta a szerszámokat, és ügyködni kezdett a zárral. Egy óra nem telt bele, a nehéz ajtó nyikorogva feltárult. Odabent az idegen rémülten vacogott, nagyon félt a pap ádáz és diadalittas tekintete láttán. A pap lassan odalépdelt a fickó elé, leguggolt, és nagyon halkan, barátságos mosolyra váltva, szelíden

megkérdezte:

- Fiam. Hetek óta kérsz tőlem fél citromot minden vasárnap. Nagyon szívesen adok, akár a jövőben is még többet, csak azt az egyet kérem tőled, hogy áruld el nekem: mire kell neked?

- Rendben van, pap ... érkezett a remegő hangú felelet. Elmondom neked, de kérlek, légy jó, és ne mond el senkinek!

A pap jó volt, és nem mondta el.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.

Elmondod?

Igen.

Na,mondjad

Ki tud fárasztó vicceket?

Én.

Elmondod.

Igen.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok

Te,neked nem a fárasztó viccedet kellene mesélned,amit elkezdtél,de közbebeszéltem?

De,de folytatom is akkor.

Na,mondod már.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok,de mond már azt a viccet!!!

Ha elmondod a fárasztó viccedet,elmondom az enyémet is.

Rendben elmondom.

Na,miért nem mondod már.

Elfelejtettem,de azt hiszem,eszembejutott.

Rendben,mondjad.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.

Elmondod?

Igen,de nem úgy volt,hogy mondasz egy viccet és én is elmondom a sajátomat?

Rendben mondok egy viccet,de akkor te is mondj egyet.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.

Elmondod?

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok,de akkor mondjad már a viccedet és elmondom az enyémet is,rendben?

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.Elmondom a viccemet,de akkor mond már el te is azt a viccet.

Rendben,mondjad.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok,de mond már a viccedet és én is elmondom az enyémet.

Rendben,de akkor te mond elöbb.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.Látom veled sem lehet szótérteni.Akkor mondom én a viccemet és utána mondod te,jó?

Rendben,de nem tudom,mi bajod van.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én.

Elmondod?

Igen,de nem neked kéne most mondanod?

Jó,mondok egyet,de szerintem már neked kéne jönnöd.

Jól van.

Na,mondod?

Ki tud fárasztó vicceket?

Én.Elmondjam.?

Igen.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok,de mondanod kéne már a viccet.

Mondj egy viccet és mondom én is a viccemet.Rendben?

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok,de akkor mondjad a viccet.

Te mondjad már el a viccet.

Rendben,akkor megint én mondom a viccet.

Na,mondjad csak.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.

Elmondod?

Igen,de most te mondjál inkább.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.

Akkor elmondod azt a viccet?

Nem neked kéne mondani?

Jól van,elmondom,de akkor mond el a viccedet.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.

Elmondod?

Igen,de akkor mondj te elöbb.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok.

Elmondod?

Igen,de akkor mondjad már el te is.

Rendben,mondd el.

Ki tud fárasztó vicceket?

Én tudok,de mond el a viccedet.

Rendben,de akkor már te mondd el.

Ki tud fárasztó vicceket?

Az első osztályban a tanítónéni megkérdezi:

- Mit mond a tehén?

- Múú.

- Mit mond a macska?

- Miáúúú.

- Remek! És az egér?

- Klikk!