Most akkor mivan? Komolyan nem értem, hogyan lehet ez. A zsenikkel mindig így kitol az élet?

Na de most nem azért, egyáltalán nem akarok egoistának tűnni (habár utálom is őket...mindig csak magukra gondolnak, egy percre sem tudnának rámgondolni, mint minden normális ember). A helyzet, hogy én egy zseni gyerek vagyok, maximális IQ szinttel. Egyesek szerint én vagyok a kiválasztott. Mindegy, nem is ragozom tovább. A lényeg, hogy mellettem mindenki olyan bugyuta. Hát ha az Istenek engem ezzel a zseniális gondolkodásmóddal megáldottak, miért büntetnek a környezetemben levő tudatlan, analfabéta néppel? Néha fellapozom Einstein elméleteit és csak nevetni tudok, hogy neki egy csomó munkájába került megfogalmazni ezt a józan paraszti ésszel felfogható képletecskéket. Habár minek ezekre képlet? A kapáláshoz sincs képlet, ami ugyan azon a szinten van. A múltkor is jött egy fizikatanár -állítólag megvolt a doktorija is- és kérdez egy abszurd kérdést a húrelmélettel kapcsolatosan. Hát nem bírtam, szembe kellett röhögjem. S akkor még én vagyok a beképzelt barom. Nem mondom, hogy zseni vagyok...csak egyszerűen tökéletes. Ahogy nagyapám mondaná...észkombájn.

Mit tudnék tenni? Hogyan tudnálak titeket enyhén szólva buta embereket, szellemileg felemelni? Tudom tudom, az agyatok nem bír el ennyi tudást, de legalább próbálkozzatok.