Na, ehhez a vershez mit szóltok?

A Magyar bárdok

Orbán király, magyar király

Léptet fakó lován:

Hadd látom, úgymond, mennyit ér

A magyar tartomány.

Van itt folyó és földje jó!

A házelnök már Kövér!

Használt a sok győzködés:

S, hogy mindig többet ígér!

Teremni fog munkahely!

Több mint egy millió!

Mindenkinek lesz kenyér;

S nem lesz földönfutó!

S a nép, az istenadta nép, boldog

Hisz' nem sejti a bajt!

Mint a barom, langymatagon,

Némán fejet hajt.

Felség! Már van koronád,

Az Országházban vár!

Király vagy! A legnagyobb!

Hízelgett S. Pál.

S-chmitt szeretnél kérni

Tőlem "kedves" Pál?

Tette fel a kérdést

Az újdonsült király.

Felség! Posztot! Elnökit!

Nekem az dukál!

Mondá roppant szerényen

Az elnökjelölt Pál.

Orbán király, Isten király

Léptet narancs lován:

S felsejlik pár apró ránc

Királyi homlokán.

Sinatra piano a bár neve,

Hol aznap este szállt;

H. Krisztián a bár ura,

Vendégli a királyt.

Vadat és halat, s mi jó falat

Szem-szájnak ingere,

Sürgő csoport, száz szolga hord,

Hogy majd megszakad bele.

A talpnyaló had hangulata

Tetőfokra vált,

Egyszer csak az új király

Emígyen kiált!

Ti urak, ti hölgyek! Hát senkinél

Sem koccan értem pohár?

Ti urak, ti hölgyek!... ti hun ebek!

Hát ne éljen a király?

Ti urak! Ti hölgyek! Hitvány ebek!

Nekem több hála jár!

Hol van ki zengi tetteim?

Kérdi az új király.

S a nép, az istenverte nép, boldog,

Nem tudja rá mi vár;

Ordít mint a vadbarom!

Éljen Orbán király!