Erdélyi Máunika vagyok, van kérdésed?

Ne haragudjon, Mónika kedves, én csak azt szeretném megkérdezni, Mónika kedves, hogy az én párom, Mónika kedves, hogy tudna velem maradni, Mónika kedves, ha az én édesanyukám, Mónika kedves, azt akarná, Mónika kedves, hogy ne jöjjön vissza énhozzám, Mónika kedves. Pedig énnekem kis gyerekem van, Mónika kedves, én nevelem már párnás korótától, Mónika kedves. Nem szeretném, Mónika kedves, ha édesanyukámmal, Mónika kedves, emiatt, Mónika kedves, ruszvisurszág lenne köztünk, Mónika kedves. Most mit csináljak, Mónika kedves? Erre lennék kíváncsi.

Mónika kedves.

Elnézést a zavarásért!

Hívjon csak Ludmillának, aranyos Mónikám!

A párom kedves, Mónika kedves, csak az a bajom, Mónika kedves, hogy az én édesanyukám, Mónika kedves, őtet ki nem állhassa, Mónika kedves.

Az a baj, tudja, Mónika kedves, hogy az én édesanyukám Mónika kedves az én páromat, Mónika kedves, nem állhassa ki, Mónika kedves, így hiába könyörgök őneki, Mónika kedves, az én páromat, Mónika kedves, nem tűri megotthon, Mónika kedves.

Most nem tudom hogy mit csináljak, Mónika kedves, mert én az édesanyukámat, Mónika kedves, én szeretném, Mónika kedves, de a páromat is, Mónika kedves, szeretném ha, Mónika kedves, velünk élne, Mónika kedves.

Mit csináljak, Mónika kedves? Én az édesanyukámat, Mónika kedves, nem tudom rávenni arra, Mónika kedves, hogy belemenjen abba, Mónika kedves, hogy velünk éljen, Mónika kedves.

Mit tegyek én akkor, aranyos Mónikám...?

Mónika: -Mariann, te miért iszol?

Mariann: -Néha.

"Józsikám": — "Előfordult, hogy hétvégenként ittam. Megmondom őszintén. Lehet, hogy az is ráreagált. De... Az nagyon ritkán volt."

Mónika: * puuuuu * (szolid szellentés a térmikrofonba)

Közönség: XDDD

Stáb: — "Szóljak a Carter doktornak?"

Mónika: — Félremehetnék?

...

Mónika: — "Miki, baszdki... Nem jutok szóhoz. Nem tudom, ilyen még sose' történt."