Nem vagy fáradt,amikor minden éjjel az álmaimban szerepelsz?

Mindig sejtettem, milyen kényesek a macskák, de bezzeg mégis őket tejben-vajban fürösztik.

Pedig ha nekem mondanák, hogy - gyere kutyus, leszek a gazdasszonyod - és még a buksimat is megsimogatnák, boldogan és hálásan lafatyolnám az áldott kezet, vagy akármit, de hát szegény ebek sorsa mindig mostoha volt ebben a legislegjobb világban, ahol Voltaire szerint minden jóra fordul, legalább is ezt próbálta bemesélni Candidnak, de aligha tudta mit beszél, mert ez csak legfeljebb a macskákra lehet érvényes, akik között olyanok is akadnak, akik feneketlen gőgjükben még meg is sértődnek ettől a nagy-nagy jótól és egszerűen elszaladnak előle, amint azt a legnagyobb megdöbbenéssel olvastam fentebb.