Szeretnél lenni pók apó?

Az apróka

pók-apóka,

s a porhanyó

potrohú

pókanyó

a pékségben

a szennyezett

mennyezetre

nyálból való

máló

hálót

font, -

pont.

A kópé

póknép

pótlék-

hálókat eresztve

keresztbe

a pókasztal fölött,

hálóból ebédlőt kötött.

Félt a péppel pepecselő pék,

hogy odapök

a pók,

illetve a liszttel

hintett púpos pépre tisztel.

Ezért leseperte az apróka

pókpárt a padlóra.

Csattant a fapapucs -

Fuccs!

Így járt pórul a két pupák

pék

pók.

Pukk.

Sétára indult pók uram, de zivatar keletkezett.

Zöld paraj állt az úton, abból tépett egy nagy levelet.

- De pompás itt e nagy levél! - így örvendett a pók -

Ez védi majd a záportól a derék pók apót.

- Sohasem hittem volna, - szólt - sétálni így is lehet.

Ekkor a templom nagyharangja kongatta már a delet.

- Ó, csakhogy jössz, - szólt pók anyó - egy órája lesem!

Na nézd, azóta kifutott az egész levesem!

- Mit esztek hát most délebédre te és a két kisgyerek?

- Ezt! - szólt a pók, és átnyújtotta büszkén a nagy levelet.

Úgy jóllakott, mint két duda a két kis pók gyerek,

Mert édesapjuk parajt hozott esernyő helyett.

Ez csak mese, de jól vigyázzon gyermek és a felnőtt,

Hogy ne egyenek legközelebb spenót helyett ernyőt!