Azt mondják a kutatások, jól járok ha kutat ások?

Kicsit off, de ha nem bánjátok, elmesélem, hogyan lett elnevezve a tyúk magyarul.

Egyik ősi uralkodónk, második Zoltán, aki nem lakott messze az Árpád háztól, kapott ajándékba két szárnyast, de még nem volt nevük.

Törte jó királyunk a fejét és a daliásabbat elnevezte kokasnak, arról a nagy taréjról, ami a fején olyan volt, mintha az országba rendszeresen betörő sör és borgundoknak a buzogánnyal egy kokit suhintottak volna a kobakjára, de a tojó madárnak sehogy sem tudott rendes nevet adni. Adta volna magát a kikás, a kokas után de már akkor is tilos volt bútoráruházakat ingyen reklámozni, amikor észrevette, hogy kedvenc fiacskája a későbbi hatmadik Zoltán mellette firkálgat a kokas farkából kitépett tollal (ekkor találták fel a tollal írást) és megkérdezte, mit rajzol?

- Betűket papuska.- Mondta a kisfiú, mert írni tanult. - Ez itt például a kis és nagy Tyú betű - mivel akkor még még így hívták a tyét, tudjátok 'lássátok feleim szümtükkhel, stb...'

- Ezek a tyúk.-

Haj, megörült nemes jó királyunk a pompás szónak, felkapta édes fiacskáját és összecsókolta örömében és azonmód a királyi tanács elé vitte az ügyet és a tanácsosok legott Kazinczy díjat adtak az elnevezésre, csak akkor még nem sejtették, ki lesz majd az, akiről elnevezték a díjat, mivel nem láthattak a jövőbe.

Ilyenek jõhetnek óránként. Eddig azt hittem én vagyok itt egyedül kicsit dilinyós, aki elkalandozik a témától, de örõmmel látom, más is van.

Azért, hogy a témához kössük, dobjunk be valakit a kútba, csak még nem tudom, a kokas, a tyú, (merthogy egyedül van) esetleg második Zoltán legyen, akit beáldozunk.