Lehetséges, hogy ti csak a képzeletemben léteztek?

Ez nem rossz!

Már eszedbe is jutottam!

Akkor ez a vers is passzol ide:)

Komjáthy Jenő:

DZSELÁLEDDIN RÚMÍ

Én vagyok a hajnal, a hullámzó tenger,

Én vagyok a föveny, lehe est szelének,

Én vagyok a madár, madarász és háló,

Én vagyok a néző, a tükör s a képek,

Én vagyok a szőlő, a sajt, a must és bor,

Kristály kehely, csaplár és ivó testvérek,

A gyertya és tüzén perzselődő lepke,

A rózsa, fülmile s róluk szóló ének,

Én vagyok a homok, a lapát, mész, mester,

Az alapkő, tető; a közép és szélek,

Én vagyok a gyűrü és a lények lánca,

A teremtés foka, az erény és vétek,

Én vagyok, ami van, s az is, ami nincsen,

Dzseláleddin, tudod, én vagyok a lélek.

Nem, csak te.

De én is szédülök már tőle.

"Lehet, hogy már nem létezünk?"

:D

Az könnyen meglehet. :D:D :S :D xD