Eladnád a szomszédod egy tehénért?

Jajj drága istenem, má meg eztet is tuggyák?

Ha elattam, há elattam, de azér vót, mer a kőcsönt megkell adni lelkem, galambom, oszt meg nem is ajjas indokból tettem, hanem ha pézért csak, ezér mindenki megbocsáthassa, mög há kell a purdéknak a tejecske, bár meg lehet aztat érteni tekéntetes főfő vizsgálóbiró ur, hogy ihatnékom vót, oszt a tehenet is elattam másfél liter pájinkáér, de nem vót az annyi, mer jó ha egy liter vót, egy centtel se több.

Ne tessen má ezér ijjen csunyán guvvasztani a szemit drága főnyomozó úr, mer há asse lett vóna jobb, ha nem adom el a szomszédot, mer elatta az magát fünek, fának, bódognak, bódogtalannak, mercsak a hempergéshe értett, de azt ojjan jól csinálta, hogy ha látta vóna biztosur, akkó a tiz ujját is megnyalta vóna utána, előtte meg még mást is, mer ojjan jóravaló fehérnép vót a szomszédasszon lelkem, hogy lapost is csak akkor lehetett tőle kapni, ha a szemibe nézett vóna valaki amúgy böcsűlettel.

De hát mit kapott vóna azért a kis pézért, sellemhernyót mégse árulhatott, hisz ócsó vót az kapitány ur, de ojjan ócsó, hogy sak apró péz vót, ki is potyogott há az ember zsebibő az a cseppecske pézmag, ezér ekár ártatlannak es lehet engem tekénteni, főfő kaptiány ur, mer ha nincs már meg a péz, akkó ajándék vót, mer a tehennek hogy lehetne az áfáját kiszedni a farából tán, kérdem tisztelettel?

Az alsó szomszéd helyett bármi jó lenne, ingyen is.

A tehén jöhet, drága a tej és a tejtermék.

Meg a melléktermékével tudnám bombázni az erkélyt alattunk.

Ahogy most utánagondolok, végül is így is van pár nagy marha a házban...